Mi az a relációs adatbázis?
A relációs adatbázisok működése, valamint azok relációsadatbázis-kezelő rendszerekkel való felügyelete és kezelése.
Mi az a relációs adatbázis?
A relációs adatbázisok adatbázis típusok, amelyek meghatározott kapcsolatokkal tárolják és rendszerezik az adatpontokat a gyors hozzáférés érdekében. A relációs adatbázissal az adatok olyan táblákba vannak szervezve, amelyek minden egyes entitásról információkat tárolnak, és előre meghatározott kategóriákat tartalmaznak sorokban és oszlopokban. Az adatok ilyen strukturálása hatékonyabbá és rugalmasabbá teszi a hozzáférést, ezért a leggyakoribbak a relációs adatbázisok. A relációs adatbázisokat a Structured Query Language (SQL) ismeretére is tervezték, amely egy szabványos programozási nyelv, amely adatok tárolására, kezelésére és lekérésére szolgál. Az SQL-ben létezik egy beépített nyelv, amelynek a neve adatleíró nyelv (DDL), és amellyel táblákat hozhat létre, valamint egy úgynevezett Adatmanipulációs nyelv (DML) az adatok kezelésére.
Mit jelent a relációs kifejezés? A relációs azt jelenti, hogy kapcsolatra utaló vagy azt alkotó. Az adatbázisok kontextusában a relációs definiálás elsősorban magára az adatokra vonatkozik. A relációs adathalmazok között előre meghatározott kapcsolatok vannak. Egy vállalat ügyféladatait tartalmazó adatbázis például az egyes fiókokhoz csatolt egyedi tranzakciós adatokat is tartalmazhat. A relációs adatbázisok a tárolt adatelemek közötti kapcsolatra összpontosítanak.
A relációs adatbázisok jellemzői:
-
A relációs adatbázisok több entitásból állnak
-
A Standard Query Language (SQL) a relációs adatbázisok általános felülete
-
A relációs adatbázisok nagymértékben strukturáltak, és sémával vannak ábrázolva (logikai és fizikai)
-
A relációs adatbázisok csökkentik az adatredundanciát
Nem relációs adatbázisok működése
A relációs adatbázisok általában (entitásokat tartalmazó) sorokba és (entitásattribútumokat tartalmazó) oszlopokba rendezett adatokat tartalmazó táblákat használnak. Ezt a folyamatot normalizációnak nevezzük. Minden sor tartalmaz egy egyedi azonosítót vagy kulcsot, amely összekapcsolja a táblákat egy kapcsolat létrehozásához. Relációs adatbázis lekérdezésekor a kulcs az adathalmazok közötti kapcsolódó adatok keresésére szolgál. Előfordulhat például, hogy egy technológiai segélyszolgálat szeretné nyomon követni az ügyfelek interakcióit a probléma típusa, a probléma megoldásának ideje és az ügyfelek elégedettsége szerint. Ebben az adatbázisban az egységes ügyfél-azonosító az, ami kapcsolatot hoz létre, és biztosítja a táblastruktúra jó működését.
Példák relációs adatbázisokra
A relációs adatbázisok minden olyan információhoz hasznosak, ahol az adatpontok egymáshoz kapcsolódnak, és amelyet konzisztens, biztonságos, szabályalapú módon kell kezelni. Ettől váltak a relációs adatbázisok a legnépszerűbbé az üzletek és a vállalatok körében. Ha a vállalatok saját adataikból szeretnének elemzéseket kinyerni, relációs adatbázisokra támaszkodva hasznos elemzéseket hozhatnak létre. Számos jelentés, amelyet a vállalatok a leltár, a pénzügy, az értékesítés nyomon követésére vagy jövőbeli előrejelzések készítésére hoznak létre relációs adatbázisok használatával készül.
Hogyan rendszerezik az adatokat egy relációs adatbázisban? A relációs adatbázisokban lévő adatok tárolása, keresése és lekérése a kapcsolatokkal rendelkező táblákból történik. A relációs adatbázisokban az adatbázisséma határozza meg az adatok logikai és fizikai rendszerezésének módját.
A relációs adatbázisokban az úgynevezett konzisztenciamód vagy integritás négy feltételen alapul: atomicitás, konzisztencia, elkülönítés és tartós állapot (ACID). Az ACID-adatbázis minden tulajdonságának értéke a következő:
- Az atomicitás egy teljes tranzakciót alkotó elemeket határoz meg.
- A konzisztencia szabályokat határoz meg az adatintegritás fenntartásához egy tranzakciót követően.
- Az elkülönítéssel a tranzakciók hatásai mások számára láthatatlanok maradnak, így nem vetekednek egymással.
- A tartós állapot biztosítja, hogy az adatmódosítások véglegesítve legyenek minden véglegesített tranzakció után.
Ezek a feltételek hasznossá teszik a relációs adatbázisokat a nagy pontosságot igénylő alkalmazásokban, például a pénzügyi és kiskereskedelmi tranzakciókban, más néven online tranzakciófeldolgozásban (OLTP). A pénzügyi intézmények adatbázisokra támaszkodva nagy mennyiségű ügyféltranzakciót követnek nyomon az egyenleg-lekérdezésektől a számlák közötti átvitelig. A relációs adatbázisok ideálisak a banki szolgáltatásokhoz, mivel nagy számú ügyfél kezelésére, a tranzakciók gyakori adatváltozásainak és a gyors válaszidőknek a kezelésére készültek.
Relációs adatbázisra vonatkozó példák: SQL Server, Azure SQL Managed Instance, Azure SQL Database, MySQL, PostgreSQLés MariaDB.
A relációs adatok alapvető fogalmainak megismeréseA relációs adatok alapfogalmainak megismerése ebben az oktatóanyagban a Microsoft Learnből.
Mi az a MySQL relációs adatbázis?
A My Structured Query Language (MySQL) egy közös nyílt forráskódú SQL relációs adatbázis, amely végrehajtja az összes alapvető SQL-parancsot, például az adatok írását és lekérdezését. A MySQL egy megbízható, stabil és biztonságos adatbázis-kezelő rendszer (DBMS), amely széles körben elterjedt, mert a legtöbb vezető programozási nyelvet és protokollt támogatja. Valójában a MySQL elég robusztus ahhoz, hogy számos nagy szervezet elsődleges adattáraként szolgáljon. A MySQL beágyazott adatbázisként is használható szoftverekhez, hardverekhez és berendezésekhez.
A MySQL relációs adatbázisok általában megerősített és rugalmas biztonsági funkciókat tartalmaznak, például gazdagépalapú ellenőrzést és jelszóval titkosított forgalmat. A webfejlesztők gyakran részesítik előnyben a MySQL-t, mivel könnyen használható, és olyan hatékonyságnövelő funkciókat tartalmaz, mint a frissíthető nézetek, a tárolt eljárások és az eseményindítók (speciális eljárások, amelyek akkor futnak, amikor adott műveletek történnek az adatbázis-kiszolgálón). A MySQL népszerű tranzakciós motor az e-kereskedelmi platformokhoz, mert képes kezelni például tranzakciókat, ügyfélprofilokat és termékleltáradatokat. A más rendszerekkel nagy mértékben kompatibilis MySQL támogatja a virtualizált környezetekben, például a felhőplatformokon való üzembe helyezést is.
Mi az a relációsadatbázis-kezelő rendszer?
A relációsadatbázis-kezelő rendszerek segítenek az adatok skálázható vezérlésében. A relációs adatbázisok nagy mennyiségű, üzleti szempontból kritikus ügyféladat kezelésére szolgálnak. Azonban ahogy az adatbázisban lévő adatok egyre összetettebbé válnak, egyre nehezebben tartható fenn a rendszerezett, hozzáférhető és biztonságos formájuk. Ebben az esetben az adatbázis-kezelő rendszerek (DBMS) segítenek a felügyeleti eszközök egy rétegének hozzáadásával a relációs adatbázisokhoz. A különböző adatbázis-struktúrákhoz hasonlóan a különböző felügyeleti rendszerek is különböző szervezeti, skálázhatósági és alkalmazásszinteket kínálnak. Amikor a rendszergazdák nagy mennyiségű strukturált és nem strukturált, valós időben fogadott adattal dolgoznak, a relációsadatbázis-kezelő rendszerek segítenek az adatok elemzésében és összesítésében, hogy előre definiált kapcsolatokat találjanak. Az adatok RDBMS-sel való vezérlése teremti a legnagyobb értéket a vállalkozások számára, mivel a több alkalmazásban vagy több helyen használt adatokat kezelhetőbbé teszi.
Az RDBMS olyan szoftvereket használ, amelyek egységes felületet biztosítanak a felhasználók és az alkalmazások és az adatbázis között, így az adatfelhasználók sokkal egyszerűbben navigálhatnak. Ez különösen akkor hatékony, ha big data jellegű adatokkal dolgozik, mivel az adatmennyiség ilyen konzisztenciát diktál a lekérdezésekhez csatlakozó felhasználók számára. A DBMS kiválasztása attól függ, hogy hol találhatók az adatok, milyen típusú architektúrát használ, és hogyan tervezi a skálázást.
Mi az a relációsadatbázis-modell?
A relációsadatbázis-modell általában nagymértékben strukturált, és ismeri az SQL programozási nyelvét. Számos adatbázis használ relációs modellt, mivel az adatok rendszerezésére és a fő adatpontok közötti kapcsolatok azonosítására szolgálnak, ami megkönnyíti az információk rendezését és keresését. A legtöbb relációs modell a hagyományos oszlop- és soralapú táblastruktúrát követi, így hatékony, intuitív és rugalmas módot biztosít a strukturált adatok tárolására. A relációs modell az adatbázisok több tetszőleges adatstruktúrájának problémáját is megoldja.
A relációs adatbázismodellek típusai a kis méretű asztali rendszerektől a nagy felhőalapú rendszerekig terjedhetnek. SQL-adatbázist használnak, vagy feldolgozhatják a kérések és frissítések SQL-utasításait. A relációs modelleket logikai adatstruktúrák (táblák, indexek és nézetek) határozzák meg, és elkülönülnek a fizikai tárolási struktúráktól (fizikai fájloktól). Az adatkonzisztencia a relációs adatbázismodellek egyik fő jellemzője, mivel megőrzi az adatok integritását az alkalmazásokban és az adatbázispéldányokban, más néven példányokban. Relációsmodell-adatbázis esetén az adatbázis több példánya mindig ugyanazokkal az adatokkal rendelkezik.
A felhőben tervezett relációs adatbázisok automatikusan magas rendelkezésre állásra vannak konfigurálva, ami azt jelenti, hogy az adatok replikálása vagy másolása több tagra történik, és mindegyik tag külön rendelkezésre állási zónákban található. Ilyen módon az adatok továbbra is elérhetők maradnak, még akkor is, ha az egyes adatközpontok nem érhetők el.
Big data- és relációs adatbázisok
A hagyományos relációs adatbázisok nagy mennyiségű strukturált adat kezelésére készültek. Ez különösen alkalmassá teszi a relációs adatbázisokat a strukturált big data kezelésére, mivel az SQL-t használják, és adatbázis-kezelő rendszereket használhatnak az adatok vezérléséhez. Azonban a big data nagyobb, összetettebb adatkészletei egyre változatosabbak, ami azt jelenti, hogy az adatok egyre kevésbé strukturáltak, és új forrásokból származnak. Ez gyakrannem relációs adatbázisok (vagy más néven NoSQL-adatbázisok)nem relációs adatbázisok (vagy más néven NoSQL-adatbázisok)használatát írja elő, amelyek a gyorsan változó, strukturálatlan adatok hatalmas mennyiségét képesek kezelni a sorokat és táblákat tartalmazó relációs (SQL-) adatbázisok kezelésétől eltérő módon.
Gyakori kérdések
-
A relációs adatbázisok Structured Query Language (SQL) használatával rendszerezik és kereshetővé teszik az adatokat a kapcsolódó információk által összekapcsolt táblastruktúrákban.
-
A relációsadatbázis-kezelő rendszer (RDBMS) szoftvereket használ az adatbázison belüli adatok kezelésére és vezérlésére.