Navigáció kihagyása

Mi az a relációs adatbázis?

A relációs adatbázisok működése, valamint azok relációsadatbázis-kezelő rendszerekkel való felügyelete és kezelése

Mi az a relációs adatbázis?

A relációs adatbázisok az adatbázisok egy olyan típusa, amely a gyors hozzáférés érdekében meghatározott kapcsolatokkal tárolja és rendszerezi az adatpontokat. A relációs adatbázisban az adatok táblázatokba vannak szervezve, amelyek minden egyes entitásról információt tartalmaznak, és előre meghatározott kategóriákat képviselnek sorok és oszlopok segítségével. Az adatok ilyen módon történő strukturálása hatékony és rugalmas hozzáférést tesz lehetővé, ezért a relációs adatbázisok a legelterjedtebbek. A relációs adatbázisok úgy vannak felépítve, hogy megértsék a Structured Query Language (SQL) szabványosított programozási nyelvet, amelyet az adatok tárolására, kezelésére és lekérdezésére használnak. Az SQL-en belül van egy beépített nyelv a táblázatok létrehozására, az úgynevezett Data Definition Language (DDL), és egy nyelv az adatok manipulálására, az úgynevezett Data Manipulation Language (DML).

Mit jelent a relációs? A relációs azt jelenti, hogy kapcsolatot jelez vagy alkot. Az adatbázisokkal összefüggésben a relációs meghatározás elsősorban magára az adatra vonatkozik. A relációs jellegű adathalmazok előre meghatározott kapcsolatokkal rendelkeznek közöttük. Például egy olyan adatbázis, amely egy vállalat ügyféladatait tartalmazza, tartalmazhat az egyes fiókokhoz kapcsolódó egyedi tranzakciós adatokat is. A relációs adatbázisok a tárolt adatelemek közötti kapcsolatra összpontosítják a figyelmet.

A relációs adatbázisok jellemzői:

  • Az adatbázisok több entitásból állnak
  • A Standard Query Language (SQL) a szabványos interfész
  • Nagymértékben strukturált és sémával ábrázolt (logikai és fizikai)
  • Adatredundancia csökkentése

A relációs adatbázisok működése

A relációs adatbázisok jellemzően táblákat használnak, amelyekben az adatok sorokba (amelyek entitásokat tartalmaznak) és oszlopokba (amelyek az entitások attribútumait tartalmazzák) vannak rendezve. Ezt a folyamatot normalizációnak nevezik. Minden sor egy egyedi azonosítót vagy kulcsot tartalmaz, amely összeköti a táblákat, hogy kapcsolatot teremtsen. Amikor egy relációs adatbázist lekérdeznek, a kulcsot használják a kapcsolódó adatok keresésére az adathalmazok között. Egy technológiai ügyfélszolgálat például szeretné nyomon követni az ügyfelek interakcióit a probléma típusa, a probléma megoldására fordított idő és az ügyfél elégedettsége szerint. Ebben az adatbázisban a kapcsolatot létrehozó és a táblázatstruktúrát működőképessé tevő tényező az egységes ügyfélazonosító.

Példák relációs adatbázisokra

A relációs adatbázisok minden olyan információs igény esetén hasznosak, ahol az adatpontok egyrészt kapcsolódnak egymáshoz, másrészt konzisztens, biztonságos, szabályalapú módon kell kezelni őket. Ezért a legnépszerűbbek a vállalatok és a nagyvállalatok számára. Amikor a vállalatok saját adataikból szeretnének elemzéseket készíteni, relációs adatbázisokra támaszkodva hasznos elemzéseket generálhatnak. A vállalatok által a készletek, a pénzügyek, az értékesítés nyomon követése vagy a jövőbeli előrejelzések készítése céljából készített jelentések nagy része relációs adatbázisok segítségével valósul meg.

Hogyan szerveződnek az adatok egy relációs adatbázisban? A relációs adatbázisok adatainak tárolása, keresése és beolvasása kapcsolatokkal rendelkező táblákból történik. Egy relációs adatbázison belül az adatbázis sémája határozza meg, hogy az adatok logikailag és fizikailag hogyan szerveződnek.

A relációs adatbázisok úgynevezett konzisztenciamóddal vagy integritással rendelkeznek, amely négy kritériumon alapul: oszthatatlanság, konzisztencia, izoláció és tartósság (ACID). Az alábbiakban az egyes ACID adatbázis-tulajdonságok értékei szerepelnek:

  • Az oszthatatlanság meghatározza a teljes tranzakciót alkotó elemeket.
  • A konzisztencia a tranzakciót követő adatintegritás fenntartására vonatkozó szabályokat határozza meg.
  • Az elkülönítés segítségével a tranzakciók hatásai láthatatlanok maradnak más szereplők számára, így azok nem ütközhetnek egymással.
  • A tartósság biztosítja, hogy az adatmódosítások véglegesítve legyenek minden végrehajtott tranzakció után.

Ezek a feltételek teszik a relációs adatbázisokat hasznossá a nagy pontosságot igénylő alkalmazásokban, mint például a pénzügyi és kiskereskedelmi tranzakciók, más néven az online tranzakciófeldolgozás (OLTP) területén. A pénzügyi intézmények adatbázisokra támaszkodnak, hogy nyomon követhessék az ügyfelek hatalmas mennyiségű tranzakcióját – az egyenleglekérdezéstől a számlák közötti átutalásokig. A relációs adatbázis ideális a banki tevékenységhez, mivel nagyszámú ügyfél, a tranzakciókból származó gyakori adatváltozások és a gyors válaszidő kezelésére szolgál.

Példák a relációs adatbázisra: SQL Server, Azure SQL Managed Instance, Azure SQL Database, MySQL, PostgreSQL és MariaDB.

Mi az a MySQL relációs adatbázis?

A MySQL (My Structured Query Language) egy általános nyílt forráskódú SQL relációs adatbázis, amely az összes alapvető SQL-parancsot, például az adatok írását és lekérdezését is végrehajtja. A megbízható, stabil és biztonságos adatbázis-kezelő rendszer (DBMS), a MySQL széles körben elfogadott, mivel támogatja a legtöbb jelentős programozási nyelvet és protokollt. A MySQL tulajdonképpen kellően megbízható ahhoz, hogy számos nagy szervezet elsődleges adattáraként működjön. A MySQL arra is használható, hogy szoftverek, hardverek és készülékek beágyazott adatbázisaként szolgáljon.

A MySQL általában olyan megerősített és rugalmas biztonsági funkciókat tartalmaz, mint a gazdagépalapú ellenőrzés és a jelszóval titkosított forgalom. A webfejlesztők gyakran részesítik előnyben a MySQL-t, mivel könnyen használható, és olyan hatékonyságnövelő funkciókat tartalmaznak, mint a frissíthető nézetek, a tárolt eljárások és az eseményindítók (speciális eljárások, amelyek akkor futnak, amikor adott műveletek történnek az adatbázis-kiszolgálón). A MySQL az e-kereskedelmi platformok népszerű tranzakciós motorja, mivel alkalmas olyan dolgok kezelésére, mint a tranzakciók, az ügyfélprofilok és a termékkészlet információi. A MySQL-t úgy tervezték, hogy rendkívül kompatibilis legyen más rendszerekkel, és támogatja a virtualizált környezetekben, például felhőplatformokon történő üzembe helyezést is.

Mi az a relációsadatbázis-kezelő rendszer?

A relációs adatbázisokat nagy mennyiségű, üzletileg kritikus ügyféladat kezelésére tervezték. Mivel azonban az adatbázisban található adatmennyiség növekszik és egyre összetettebbé válik, egyre nehezebb az összes adatot rendszerezni, hozzáférhetővé és biztonságossá tenni. Ilyenkor az adatbázis-kezelő rendszerek (DBMS) segítséget nyújtanak a relációs táblák kezelési eszközeinek egy rétegének hozzáadásával. A különböző adatbázis-struktúrákhoz hasonlóan a különböző felügyeleti rendszerek is eltérő szervezési, skálázhatósági és alkalmazási szinteket kínálnak. Amikor az adminisztrátorok nagy mennyiségű strukturált és strukturálatlan, valós időben beérkező adattal (big data) dolgoznak, a relációsadatbázis-kezelő rendszerek (dbase) segítenek az adatok elemzésében és aggregálásában, hogy előre meghatározott kapcsolatokat találjanak. Az adatok RDBMS segítségével történő vezérlése jelenti a legnagyobb értéket a vállalkozások számára, mivel a több alkalmazásban használt vagy több helyen található adatokat könnyen kezelhetővé teszi.

Az RDBMS-ek olyan szoftvereket használnak, amelyek egységes interfészt biztosítanak a felhasználók és az alkalmazások, valamint az adatbázis között, így sokkal egyszerűbbé teszik a navigációt az adatfelhasználók számára. Ez különösen akkor hatékony, ha a felhasználó nagy mennyiségű adattal dolgozik, mivel az adatmennyiség megköveteli az ilyen konzisztenciát a lekérdezésekhez csatlakozó felhasználók számára. A DBMS kiválasztása az adatok tárolási helyétől, az alkalmazott architektúra típusától és a skálázási tervektől függ.

Mi az a relációsadatbázis-modell?

A relációs adatbázis-modell jellemzően rendkívül strukturált, és megérti az SQL programozási nyelvet. Sok adatbázis relációs modellt használ, mivel az adatok rendszerezésére és a kulcsfontosságú adatpontok közötti kapcsolatok azonosítására tervezték őket, megkönnyítve az információk rendezését és keresését. A legtöbb relációs modell a hagyományos oszlop- és soralapú táblaszerkezetet követi, hatékony, intuitív és rugalmas módot biztosítva a strukturált adatok tárolására. A relációs modell megoldja az adatbázisok több tetszőleges adatszerkezetének problémáját is.

A relációs adatbázis-modellek a kis, asztali rendszerektől a nagy felhőalapú rendszerekig terjedhetnek. SQL-adatbázist használnak, vagy SQL utasításokat dolgozhatnak fel a kérésekhez és frissítésekhez. A relációs modelleket logikai adatstruktúrák (táblák, indexek és nézetek) határozzák meg, és elkülönülnek a fizikai tárolási struktúráktól (fizikai fájlok). Az adatkonzisztencia a relációs adatbázis-modellek egyik jellemzője, mivel az adatok integritását az alkalmazások és az adatbázis-másolatok, más néven példányok között is fenntartják. A relációs adatbázis-modell alkalmazásakor az adatbázis különböző példányai mindig ugyanazokkal az adatokkal rendelkeznek.

A felhőalapú relációs adatbázisok automatikusan magas rendelkezésre állásra vannak konfigurálva, ami azt jelenti, hogy az adatok több tagon replikálódnak vagy másolódnak, és minden tag külön rendelkezésre állási zónában van. Így az adatok akkor is elérhetők maradnak, ha valamelyik adatközpont nem üzemel.

Big data- és relációs adatbázisok

A hagyományos relációs adatbázisok nagy mennyiségű strukturált adat kezelésére készültek. Emiatt a relációs adatbázisok különösen alkalmasak a nagy, strukturált adatmennyiségek kezelésére, mivel az SQL-re támaszkodnak, és adatbázis-kezelő rendszereket használhatnak az adatok vezérlésére. A big data nagyobb, összetettebb adathalmazai azonban egyre többféle adatot tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy az adatok egyre kevésbé strukturáltak, és új forrásokból származnak. Ez gyakran nem relációs adatbázisok (NoSQL) használatát teszi szükségessé, amelyek támogatják a strukturálatlan vagy félig strukturált adatok használatát.

Gyakori kérdések

  • A relációs adatbázis a Structured Query Language (SQL) segítségével rendszerezi és kereshetővé teszi az adatokat a kapcsolódó információk által összekapcsolt táblastruktúrákban.

    További információ

  • A relációsadatbázis-kezelő rendszer (RDBMS) egy szoftver segítségével kezeli és vezérli az adatokat az adatbázisban.

    További információ