IoT-technológiák és -protokollok
Ismerkedjen meg az IoT technológiájával és világával. Ebből az útmutatóból megismerkedhet az IoT-protokollokkal és -technológiákkal, amelyek alapján meghozhatja az adott projekthez legmegfelelőbb döntést.
Útmutató az IoT-technológiákhoz és -protokollokhoz
Az eszközök internetes hálózata a beágyazott rendszerek, a vezeték nélküli érzékelőhálózatok, a vezérlőrendszerek és az automatizálási funkciók együtteséből tevődik össze. Ezek együttesen teszik lehetővé az összeköttetésben lévő ipari gyárak, az intelligens kiskereskedelem, a következő generációs egészségügy, az okosotthonok és okosvárosok, valamint a viselhető eszközök működését. Az IoT-technológiák segítségével adatokon alapuló információk révén átalakíthatja vállalkozását, továbbfejlesztheti az üzemeltetési folyamatokat, új üzletágakat célozhat meg, és hatékonyabban kezelheti a nyersanyagokat.
Az IoT-technológiák egyre több helyen megjelennek: évről évre számtalan szolgáltató és platform vezeti be őket, és több millió új eszközben kapnak helyet. A fejlesztőknek így számtalan kérdésben kell döntést hozniuk, mielőtt belépnek az IoT-ökoszisztémába.
Ennek az útmutatónak az a célja, hogy segítsen Önnek átlátni az IoT-protokollokkal, a teljesítménnyel és az adatkapcsolattal kapcsolatos gyakori követelményeket. Ha alapszintű bevezetést szeretne az IoT-technológiákba, olvassa el a Mi az az IoT? és az IoT-kiberbiztonság című webes útmutatókat.
Az IoT technológiai ökoszisztémája
A IoT technológiai ökoszisztémája a következő rétegekből áll: eszközök, adatok, adatkapcsolat és technológiai felhasználók.
Eszközréteg
Érzékelők, működtetőelemek, szoftverek, adatkapcsolatok és átjárók együttese, amelyekből összetevődik a hálózathoz csatlakozó és a hálózaton keresztül másokkal interakcióba lépő eszköz.
Adatréteg
Az üzleti célokra összegyűjtött, feldolgozott, továbbított, tárolt, elemzett, bemutatott és felhasznált adatok összessége.
Üzleti réteg
Az IoT-technológiákhoz kapcsolódó üzleti funkciók, köztük a számlázási feladatok és adatpiacok kezelése.
Felhasználói réteg
Az IoT-eszközöket és -technológiákat használó emberek.
További információ arról, hogyan lehet az eszközöket megfelelően csatlakoztatni az Azure IoT Hub használatával.
Az IoT-technológiai verem, 1. rész:
IoT-eszközök
Az IoT-eszközök sok szempontból különböznek egymástól, de ezek a fogalmak és kifejezések mindegyiknél szerepelnek. Ebben az IoT-eszközkatalógusbantovábbi információt talál sok olyan eszközről, amelyek az IoT-technológiát használják.
Működtetőelemek
A működtetőelemek elvégezik a fizikai műveletet, amelyre a vezérlőközpont (általában az érzékelők által észlelt változások hatására) utasítást ad. Ezek gyakorlatilag átalakítók.
Beágyazott rendszerek
A beágyazott rendszerek mikroprocesszorokon vagy mikrovezérlőkön alapuló rendszerek, amelyek egy nagyobb rendszeren belül meghatározott funkciókat kezelnek. Ezek lehetnek mind hardveres, mind szoftveres összetevők, mint például az Azure RTOS.
Intelligens eszközök
Számítási képességgel rendelkező eszközök. Gyakran tartalmaznak mikrovezérlőt is, és olyan szolgáltatásokat is használhatnak, mint például az Azure IoT Edge , hogy a lehető legjobb módon helyezhessenek üzembe bizonyos számítási feladatokat több eszközön.
Mikrovezérlő-egység (MCU)
Ezek az apró számítógépek a mikrochipekbe ágyazva működnek, és processzorok, RAM és ROM memória egyaránt megtalálható bennük. A mikrovezérlők felépítése lehetővé teszi az egyszerű feladatok végrehajtását, de teljesítményük kisebb, mint a mikroprocesszoroké.
Mikroprocesszor-egység (MPU)
A mikroprocesszor-egységek egy vagy több integrált áramkörben biztosítják a processzorok funkcióit. A mikroprocesszorok perifériákat igényelnek az egyszerű feladatok elvégzéséhez, de mivel csupán processzort tartalmaznak, képesek jelentősen csökkenteni a feldolgozáshoz kapcsolódó költségeket.
Számításra nem képes eszközök
Olyan eszközök, melyek csupán a összekapcsolások kialakítására és az adatok továbbítására alkalmasak, számítási feladatok elvégzésére nem.
Átalakítók
Általában elmondható, hogy az átalakítók olyan eszközök, amelyek az energia egyik formáját egy másikba konvertálják. A IoT-eszközök esetében ide tartoznak a belső érzékelők és működtetőelemek, amelyek továbbítják az eszközök és a környezet közötti interakció során keletkező adatokat.
Érzékelők
Az érzékelők észlelik a környezetben bekövetkezett változásokat, és elektromos impulzusokat hoznak létre a kommunikáció érdekében. Az érzékelőket általában környezeti változások, például a hőmérséklet, a vegyi vagy a fizikai összetétel megváltozásának észlelésére használják, és az átalakítók egyik típusába tartoznak.
Az IoT-technológiai verem, 2. rész:
IoT-protokollok és -adatkapcsolat
IoT-eszközök összekapcsolása
Az IoT-technológiai projekt megtervezésének egyik fő eleme az eszközök IoT-protokolljainak meghatározása – azaz hogy az eszközök milyen módon fognak kapcsolódni és kommunikálni. Az IoT-technológiai veremben az eszközök átjárókon vagy beépített funkciókon keresztül csatlakoznak egymáshoz.
Mire szolgálnak az IoT-átjárók?
Az átjárók is az IoT-technológia részei, és abban segítenek, hogy az IoT-eszközöket a felhőhöz lehessen csatlakoztatni. Noha nem minden IoT-eszközhöz szükséges átjáró, használatukkal eszközök közötti kommunikációt lehet kiépíteni, vagy olyan eszközöket lehet csatlakoztatni, amelyek nem IP-alapúak, és közvetlenül nem tudnak csatlakozni. Az IoT-eszközökről gyűjtött adatok áthaladnak egy átjárón. A peremhálózat előfeldolgozást végez rajtuk, majd továbbítja őket a felhőbe.
Az IoT-átjárókkal csökkenthető a késés, és kisebb átviteli méretek használhatók. Az IoT-protokoll részeként használt átjárók ezenfelül lehetővé teszik, hogy a közvetlen internetkapcsolattal nem rendelkező eszközöket is összekapcsoljuk, és az adatok kétirányú védelmének köszönhetően magasabb biztonsági szintet eredményeznek.
Hogyan tudom csatlakoztatni IoT-eszközeimet a hálózathoz?
Az IoT-protokoll részeként használt adatkapcsolat típusa az eszköztől, az eszköz funkciójától és a felhasználóktól függ. Azt, hogy milyen IoT-adatkapcsolatot kell használni, általában az határozza meg, hogy milyen távolságra (hosszú vagy rövid) továbbítjuk az adatokat.
Az IoT-hálózatok típusai
Alacsony energiaigényű, kis hatótávolságú hálózatok
Az alacsony energiaigényű, kis hatótávolságú hálózatok kiválóan alkalmasak otthonra, irodákba és más kis területű környezetekhez. Általában csak kisebb akkumulátorokra van szükségük, és általában olcsón üzemeltethetők.
Gyakori példák:
Bluetooth
A Bluetooth 10 méteren belül alkalmas az adatok (hang- és adatjelek) nagy sebességgel történő továbbítására.
NFC
Kommunikációs protokollok, melyek két elektronikus eszköz közötti kommunikációhoz használhatók 4 cm-es (1 ⁄2 hüvelyk) vagy annál kisebb távolságon belül. Az NFC kis sebességű kapcsolatot biztosít egyszerű beállításokkal, és nagyobb képességű vezeték nélküli kapcsolatot tesz lehetővé.
Wi-Fi/802.11
A Wi-Fi kedvező költségeket kínál, így széles körben használják a magánlakásokban és az irodákban. Korlátozott hatótávolsága és folyamatos energiafogyasztása miatt azonban nem minden esetben ez a megfelelő választás.
Z-Wave
Egy alacsony energiaigényű, rádióhullámokat használó mesh-hálózat a berendezések közötti kommunikációhoz.
Zigbee
IEEE 802.15.4-alapú specifikáció magas szintű kommunikációs protokollokhoz, amely kis és alacsony energiaigényű, digitális rádiókkal rendelkező személyes hálózatok létrehozásához használatos.
Alacsony energiaigényű, nagykiterjedésű hálózatok (LPWAN)
Az LPWAN-ok olyan kommunikációs megoldást tesznek lehetővé, amely legalább 500 méteres távolság esetén használható, és minimális áramellátást igényel. A legtöbb IoT-eszköz ezt használja. Néhány gyakori példa az LPWAN-okra:
4G LTE IoT
Magas kapacitást és alacsony késést kínálnak, így az ilyen hálózatok remek választást jelentenek a valós idejű információkat vagy frissítéseket igénylő IoT-forgatókönyvekhez.
5G IoT
E technológia jelenleg még nem érhető el, de az 5G-s IoT-hálózatok jóval gyorsabb letöltési sebességet kínálnak, és adott területen több eszköz csatlakoztatását teszik lehetővé, ezzel újabb innovációt tesznek lehetővé az IoT terén.
Cat-0
Ezek az LTE-alapú hálózatok kínálják a legköltséghatékonyabb megoldást. Alapot biztosítanak a Cat-M technológia számára, amely a 2G helyébe lép majd.
Cat-1
Ez a mobilos IoT-szabvány előbb-utóbb a 3G helyébe lép majd. A Cat-1 hálózatok egyszerűen kialakíthatók, és nagyszerű megoldást kínálnak a hang- vagy böngészőinterfészt igénylő alkalmazásokhoz.
LoRaWAN
A nagy hatótávolságú, nagykiterjedésű hálózatok (LoRaWAN) alkalmasak a hordozható, biztonságos, kétirányú, akkumulátoros eszközök összekötésére.
LTE Cat-M1
Ezek a hálózatok teljes mértékben kompatibilisek az LTE-hálózatokkal. A kifejezetten IoT-alkalmazásokhoz fejlesztett, második generációs LTE-chipeknek köszönhetően optimálisabb költségeket és alacsony áramfogyasztást kínálnak.
Keskenysáv vagy NB-IoT/Cat-M2
Az NB-IoT/Cat-M2 közvetlen sorozatú szórt spektrum (DSSS) típusú modulációval közvetlenül a kiszolgálónak küldi el az adatokat, így nincs szükség átjáróra. Az NB-IoT hálózatok kiépítése többe kerül, de mivel nincs szükség átjáróra, az üzemeltetési költségek hosszú távon alacsonyabbak.
Sigfox
Ez a globális IoT-hálózati szolgáltató vezeték nélküli hálózatokat kínál az alacsony energiaigényű, folyamatos adatsort kibocsátó egységekhez.
IoT-protokollok: Hogyan kommunikálnak az IoT-eszközök a hálózattal
Az IoT-eszközök IoT-protokollok segítségével kommunikálnak egymással. Az Internet Protocol (IP, internetprotokoll) szabályok összessége, amely meghatározza, hogy az adatok milyen utat járnak be az interneten. Az IoT-protokollok feladata, hogy az egyik eszközről vagy érzékelőről származó információkat a többi eszköz, átjáró vagy szolgáltatás képes legyen beolvasni és értelmezni. A különböző forgatókönyvekhez és használati módokhoz különböző IoT-protokollok lettek kialakítva. Számtalan különböző IoT-eszköz érhető el, ezért rendkívül fontos, hogy mindig a helyzethez illő protokollt válasszuk.
Melyik IoT-protokollt válasszam?
A használandó IoT-protokoll típusát az határozza meg, hogy az adatoknak milyen rendszerarchitektúra-rétegen kell áthaladniuk. Az Open Systems Interconnection (OSI) modell térképet vázol fel a különböző rétegekről, amelyek az adatok küldéséért és fogadásáért felelősek. Az IoT-rendszerarchitektúrához tartozó egyes IoT-protokollok felelősek az eszközök közötti, az eszközök és az átjáró közötti, az átjáró és az adatközpont közötti, valamint az átjáró és a felhő közötti, valamint az adatközpontok közötti kommunikációért.
Alkalmazásréteg
Az alkalmazásréteg kapcsolja össze a felhasználót és az eszközt egy adott IoT-protokollon belül.
Advanced Message Queueing Protocol (AMQP)
Szoftveres réteg, amelynek révén az üzenetkezelésre használt köztes szoftverek képesek együttműködni egymással. Számos különböző rendszer és alkalmazás számára segít az együttműködésben, így hozzájárul az ipari szinten szabványosított üzenetküldéshez.
Constrained Application Protocol (CoAP)
Korlátozott sávszélességű, korlátozott hálózatok esetében használható protokoll, amelyet arra terveztek, hogy bekapcsolja a korlátozott kapacitású eszközöket a gépek közötti kommunikációba. A CoAP egyben az UDP-n (User Datagram Protocol) futó dokumentumtovábbítási protokollként is működik.
Data Distribution Service (DDS)
Sokoldalúan használható társközi kommunikációs protokoll, amely kis méretű eszközök és nagy teljesítményű hálózatok összekapcsolására egyaránt alkalmas. A DDS leegyszerűsíti az üzembe helyezést, növeli a megbízhatóságot, és csökkenti az összetettséget.
Message Queue Telemetry Transport (MQTT)
Üzenetkezelési protokoll, amelyet a gépek közötti alacsony adatforgalmú kommunikációra terveztek, és elsősorban egymástól távol eső helyek közötti alacsony sávszélességű kapcsolat kialakítására használják. Az MQTT közzétevő-feliratkozó mintát használ, és ideális az olyan kis méretű eszközökhöz, amelyeknél fontos a sávszélesség és az akkumulátor hatékony használata.
Átviteli réteg
Minden IoT-protokollban az átviteli réteg teszi lehetővé és védi a rétegek között haladó adatok kommunikációját.
Transmission Control Protocol (TCP)
A legtöbb internetkapcsolat esetében ezt a protokollt használják. Lehetővé teszi az állomások közötti kommunikációt, és a nagy méretű adathalmazokat kisebb csomagokra bontja, majd igény szerint újraküldi és összeállítja a csomagokat.
User Datagram Protocol (UDP)
Kommunikációs protokoll, amely az IP alapjain fut, és lehetővé teszi a folyamatok közötti kommunikációt. Az UDP javítja a TCP-n keresztüli átviteli sebességet, és főként a veszteségmentes adatátvitelt igénylő alkalmazásoknál használatos.
Hálózati réteg
Az IoT-protokoll hálózati rétege teszi lehetővé az egyes eszközök és az útválasztó közötti kommunikációt.
IP
Számos IoT-protokoll IPv4-et használ, míg a legutóbbi típusok IPv6-ot. Az IP legutóbbi frissítése, amely meghatározza a forgalom interneten bejárt útját, és azonosítja és megkeresi a hálózathoz tartozó eszközöket.
6LoWPAN
Ez az IoT-protokoll olyan alacsony energiaellátású eszközökkel működik a legjobban, amelyek korlátozott feldolgozási képességekkel rendelkeznek.
Adatkapcsolati réteg
Az adatréteg annak az IoT-protokollnak a része, amely az adatok rendszerarchitektúrán belüli továbbítására szolgál, és képes felismerni és kijavítani a fizikai rétegben talált hibákat.
IEEE 802.15.4
Az alacsony energiaigényű vezeték nélküli kapcsolathoz használt rádióhullám-szabvány. A Zigbee, a 6LoWPAN és más szabványokkal együtt vezeték nélküli beágyazott hálózatok kiépítésére használható.
LPWAN
Az alacsony energiaigényű, nagy kiterjedésű hálózatok (LPWAN-ok) lehetővé teszik a kommunikációt 500 méteres, sőt egyes helyeken 10 kilométeres távolságban is. A LoRaWAN egy LPWAN, amelyet az alacsony áramfogyasztás szempontjából optimalizáltak.
Fizikai réteg
A fizikai réteg hozza létre az eszközök közötti kommunikációs csatornát egy megadott környezeten belül.
Bluetooth Low Energy (BLE)
A BLE rendkívüli mértékben csökkenti az áramfogyasztást és a költségeket, és a hagyományos Bluetooth-hoz hasonló adatkapcsolati távolságot biztosít. A BLE az összes mobilos operációs rendszeren natív módon működik, és alacsony költségének és hosszú akkumulátoros üzemidejének köszönhetően a fogyasztói elektronika terén is egyre népszerűbbé válik.
Ethernet
Költséghatékony vezetékes csatlakoztatási mód, amely gyors adatkapcsolatot és alacsony késést biztosít.
Long-Term Evolution (LTE)
Vezeték nélküli széles sávú kommunikációs szabvány mobileszközhöz és adatterminálokhoz. Az LTE növeli a vezeték nélküli hálózatok kapacitását és sebességét, és a csoportos küldést és a szórásos streamelést egyaránt támogatja.
Kis hatótávolságú kommunikáció (NFC)
Elektromágneses mezőt használó kommunikációs protokollok készlete, amely lehetővé teszi, hogy két, egymástól legfeljebb 4 centiméterre elhelyezett eszköz kommunikáljon egymással. Az NFC-kompatibilis eszközök személyazonosságot bizonyító kulcskártyaként működnek, és mobilfizetésre, jegyvásárlásra és okoskártyákkal egyaránt használhatók.
Elektromos hálózati kábeles kommunikáció (PLC)
Olyan kommunikációs technológia, amely lehetővé teszi az adatok küldését és fogadását a meglévő energiaellátási kábeleken keresztül. Ez lehetővé teszi, hogy a IoT-eszközt ugyanazon a kábelen keresztül lássa el elektromos energiával, amellyel vezérelheti is.
Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID)
Az RFID elektromágneses mezők segítségével követi nyomon a más esetben áramot nem kapó elektronikus címkéket. A kompatibilis hardverek biztosítják a tápellátást, és kommunikálnak a címkékkel, valamint azonosítás és hitelesítés céljából beolvassák ezek adatait.
Wi-Fi/802.11
A Wi-Fi/802.11 standard használatú otthonokban és irodákban. Költséghatékony megoldás, korlátozott hatótávolsága és folyamatos energiafogyasztása miatt azonban nem minden esetben megfelelő választás.
Z-Wave
Egy alacsony energiaigényű, rádióhullámokat használó mesh-hálózat a berendezések közötti kommunikációhoz.
Zigbee
IEEE 802.15.4-alapú specifikáció magas szintű kommunikációs protokollokhoz, amely kis és alacsony energiaigényű, digitális rádiókkal rendelkező személyes hálózatok létrehozásához használatos.
IoT-technológiák, 3. rész:
IoT-platformok
Az IoT-platformok megoldják helyettünk a rendszereink, eszközeink és adataink kezelését, így megkönnyítik a saját IoT-projektünk létrehozását és beindítását. Az IoT-platformok kezelik a hardveres és szoftveres protokollokat, biztonsági és hitelesítési funkciókat kínálnak, sőt még felhasználói felületet is biztosítanak.
Nehéz lenne egyértelmű definíciót társítani az „IoT-platform” kifejezéshez, hiszen jelenleg több mint 400 szolgáltató működik a piacon, amelyek vegyesen kínálnak szoftvereket, hardvereket, SDK-kat és API-kat. A legtöbb IoT-platform azonban tartalmazza a következőket:
- IoT-felhőátjáró
- Hitelesítés, eszközkezelés és API-k
- Felhőalapú infrastruktúra
- Harmadik féltől származó alkalmazások integrációja
Felügyelt szolgáltatások
A felügyelt IoT-szolgáltatások révén a vállalkozások proaktív módon működtethetik és karbantarthatják IoT-ökoszisztémájukat. Számos különböző felügyelt IoT-szolgáltatás érhető el a piacon, például az Azure IoT Hub, amelyekkel leegyszerűsítheti és támogathatja az IoT-projekt létrehozását, üzembe helyezését, kezelését és felügyeletét.
A mai technológiák IoT-alkalmazásai
Mesterséges intelligencia és IoT
Az IoT-rendszerek óriási adatmennyiségeket gyűjtenek össze, ezért az üzemeltetők gyakran mesterséges intelligenciára és gépi tanulási megoldásokra bízzák az adatok rendszerezését és elemzését, amelyek alapján felfedezhetők a trendek, és a kinyert információk alapján megtehetők a szükséges lépések. A mesterséges intelligencia például képes elemezni a gyártósoron működő berendezésekről gyűjtött adatokat, és jelezni, hogy hamarosan karbantartásra lesz szükség. Ezzel csökkentheti a váratlan leállások által jelentett költségeket és állásidőt.
A blokklánc és az IoT
Jelenleg nincs mód ellenőrizni, hogy az IoT-rendszerekből származó adatokat nem manipulálták-e az értékesítés vagy a közzététel előtt. A blokklánc és az IoT együttes hatása segít az elkülönítve tárolt adathalmazok egyesítésében, valamint abban, hogy ellenőrizhető, nyomon követhető és megbízható adatok álljanak a fejlesztők rendelkezésére.
Kubernetes és IoT
A Kubernetes nulla állásidőt kínáló modellje révén az IoT-projektek valós időben, a felhasználók munkájának megzavarása nélkül frissíthetők. A Kubernetes felhőalapú erőforrásokkal, könnyen és hatékonyan méretezhető, és közös platformot kínál a peremhálózati üzembe helyezéshez.
Nyílt forráskódú megoldások és IoT
A nyílt forráskódú technológiák felgyorsítják az IoT terjedését, így a fejlesztők a nekik legmegfelelőbb eszközöket használhatják az IoT-alkalmazásaikban.
Kvantum-számítástechnika és IoT
Az IoT által generált jelentős mennyiségű adat kiváló alapot szolgál a kvantumszámítógépek villámgyors számítási műveleteihez. Ezenfelül a kvantumalapú titkosítással elérhető az a magasabb biztonsági szint, amelyre már most is szükség lenne, de amit jelenleg a legtöbb IoT-eszköz jellegéből adódó gyenge számítási teljesítmény nem tesz lehetővé.
Kiszolgáló nélküli megoldások és az IoT
A kiszolgáló nélküli számítástechnika használatával a fejlesztők gyorsabban fejleszthetnek alkalmazásokat, mivel nincs szükség arra, hogy ők kezeljék az infrastruktúrát. A kiszolgáló nélküli alkalmazások esetén a felhőszolgáltató automatikusan kiépíti, méretezi és kezeli a kód futtatásához szükséges infrastruktúrát. Az IoT-projektekben folyamatosan változik a forgalom mennyisége, ezért a kiszolgáló nélküli megoldások költséghatékony megoldást kínálnak a dinamikus méretezésre.
Virtuális valóság és az IoT
Az IoT és a virtuális valóságra épülő megoldások együttes használata lehetővé teszi az összetett rendszerek vizuálisan megjelenítését, és így megkönnyíti a valós idejű döntéshozatalt. A kiterjesztett valóságnak nevezett virtuális valóság (más néven vegyes valóság) használatával például fontos IoT-adatokat képként jeleníthet meg valós objektumokon (például IoT-eszközökön) vagy munkaterületeken. A virtuális valóság és az IoT párosítása számos területen komoly technológiai előrelépést jelentett: ilyen például az egészségügy, a helyszíni szervizelés, a közlekedés vagy a gyártás.
Digital Twins és az IoT
A rendszereknek a végrehajtás előtti tesztelésével jelentősen csökkentheti a költségeket és a befektetendő időt. A digitális ikerpéldány több IoT-eszköz adatait integrálja más forrásokból származó adatokkal, és vizuálisan képes megmutatni, hogyan kommunikál majd a rendszer más eszközökkel, emberekkel és terekkel.
IoT-adatok és analitika
Az IoT-technológiák jelentős mennyiségű adatot állítanak elő. Ahhoz, hogy ezekből gyakorlatban hasznosítható információkat tárjunk fel, speciális folyamatok és eszközök szükségesek. Az IoT-technológiák népszerű alkalmazási területei és kihívásai:
Alkalmazás: Prediktív karbantartás
A korábbi adatokban megtalálható mintázatok felismerésére betanított IoT-alapú gépi tanulási modelleket arra is fel lehet használni, hogy ugyanezeket a trendeket a jelenből származó adatokban is felismerjék. Így a felhasználók automatizálhatják a prediktív szervizelési kérelmeket, és már előre megrendelhetik az új alkatrészeket, így azok garantáltan rendelkezésre fognak állni, amikor szükségessé válnak.
Alkalmazás: Valós idejű döntések
Számos IoT elemző szolgáltatás érhető el, amelyek teljes körű, valós idejű jelentéseket is képesek készíteni, többek között az alábbiak:
- Nagy adatmennyiségeket kezelő adattárolás, az elemzési eszközök által lekérdezhető formátumok használatával.
- Nagy adatmennyiségeket tartalmazó adatfolyamok feldolgozása , amelyeket a rendszer az elemzés előtt megszűr és aggregál.
- Kis késésű elemzések ,amelyek valós idejű elemzési eszközökön alapulnak, és az adatok jelentésére és vizualizálására szolgálnak.
- Adatok valós idejű befogadása üzenetközvetítőksegítségével.
Kihívás: Adattárolás
A nagy léptékű adatgyűjtés hasonló adattárolási igényekkel jár. Számos adattár-szolgáltatás érhető el, amelyek különböző struktúrát, hitelesítési protokollokat és méretkorlátokat kínálnak.
Kihívás: Adatfeldolgozás
Az IoT-rendszerek által gyűjtött hatalmas adatmennyiségek megnehezítik az információk megfelelő sebességgel történő tisztítását, feldolgozását és értelmezését. A peremhálózati számítástechnika megoldást kínál ezekre a kihívásokra, mivel ezzel a megoldással az adatfeldolgozási műveletek nagy részét a központi rendszerből áttelepíthetjük a hálózat peremére, az információkat igénylő eszközök közelébe. Az adatfeldolgozás decentralizálásával azonban új problémák merülnek fel, többek között a peremeszközök megbízhatósága és méretezhetősége, valamint a továbbítás alatt álló adatok biztonsága terén.
IoT-biztonság és adatvédelem
Minden IoT-projektben rendkívül fontos, hogy figyelembe vegyük a biztonság és az adatvédelem szempontjait. Bár az IoT-technológiák kiválóan alkalmasak a vállalat tevékenységének átalakítására, az IoT-eszközök azonban veszélyt is jelenthetnek, ha nem ügyelünk kellőképpen a biztonságra. Az informatikai támadások kárt tehetnek az adatokban, meghibásodást okozhatnak a berendezésekben, és számos más negatív következménnyel járhatnak ránk nézve.
Az erős IoT-kiberbiztonsági rendszerek, például az Azure Sphere, amely a hagyományos védelmi intézkedéseken túllépve a fenyegetésmodellezést is lehetővé teszik. A támadások feltartóztatásához vezető első lépés felmérni, hogy a támadók milyen módszerekkel próbálnak majd bejutni a rendszerünkbe.
Az IoT biztonsági rendszerének megtervezése és fejlesztése során fontos, hogy a megfelelő megoldást válassza a platform és a rendszer minden lépéséhez, az OT-től kezdve az IT-ig. A szoftveres megoldások, például az Azure Defender, biztosítani tudják az adott rendszeren szükséges védelmet.
Erőforrások az első lépésekhez
Internet of Things show
Kövesse a Microsoft új bejelentéseit az IoT terén, ismerje meg az újonnan bemutatott funkciókat és termékeket, valamint kiemelt ügyfeleinket és partnereinket, nézze meg a legfontosabb iparági előadásokat, és merüljön el a különböző technológiákban!