Mit jelent a mesterséges intelligencia?

Egy számítógépes rendszer azon képessége, hogy az emberihez hasonló kognitív funkciókat tud utánozni, amilyen például a tanulás vagy a problémamegoldás.

Hogyan működik a mesterséges intelligencia?

A matematika és a logika használatával a számítógépes rendszer szimulálni képes azt az érvelési eljárást, amelyet az emberek is használnak, amikor új információk alapján tanulnak és hoznak döntéseket.

A mesterséges intelligenciát használó számítógépes rendszerek előrejelzéseket nyújtanak vagy a meglévő adatok mintázatán alapuló műveleteket hajtanak végre, és tanulni képesek a hibáikból, és így növelik a pontosságukat. Egy kifejlett AI az új információkat rendkívül gyorsan és pontosan dolgozza fel, ami lehetővé teszi, hogy bonyolult helyzetekben is használjuk, például az önvezető autóknál, a képfelismerő programokban vagy a virtuális asszisztensekben.

Hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia a gépi tanuláshoz

A gépi tanulás a mesterséges intelligencia részhalmazának tekintendő. A gépi tanulás gépeket tanít be adatok emberi szintű elemzésére és értékelésére. Azaz a gépi tanulás olyan technika, amely segít létrehozni az AI-rendszereket.

Mi az a gépi tanulás

Hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia a kognitív API-khoz

Az API (alkalmazásprogramozási interfész; az angol application programming interface betűszava) az alkalmazásokat más rendszerekkel, szolgáltatásokkal és alkalmazásokkal kapcsolja össze. A kognitív API-k használatakor hozzáférést kérünk egy tartományi intelligens modell kódtárához.

További információ az Azure Cognitive Servicesről

Hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia az adattudományhoz

Mind az AI-ra, mind az adattudományra jellemző a nagy méretű adathalmazok gyűjtése és elemzése, de ez más-más célok érdekében történik. Az AI azt tartja szem előtt, hogy a számítógépek hogyan tudnak az adatok alapján döntéseket hozni. Az adattudomány ezzel szemben a matematika, a statisztika és a gépi tanulás felhasználásával nyer ki ezekből betekintő adatokat.

Hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia a robotikához

A robot általában rendelkezik egy fizikai formával és az azt vezérlő szoftverrel. Az AI-szoftverek által vezérelt robotok önállóan képesek mozogni – nincs szükségük közvetlen emberi utasításra. De nem minden robotot vezérel mesterséges intelligencia, és a mesterséges intelligencia nem mindig jár együtt fizikai formával.

A mesterséges intelligencia típusai

Szűk mesterséges intelligencia (Szűk AI)

A szűk mesterséges intelligencia, melyet „gyenge AI-nak” is neveznek, a számítógépes rendszer azon képességét jelenti, hogy az embernél hatékonyabban el tud végezni egy szűken meghatározott feladatot.

A szűk AI a legmagasabb AI-szint, amelyet az emberiség máig elért, és minden olyan AI, mellyel a való világban találkozunk, ebbe a kategóriába tartozik, ide értve az önvezető járműveket és a személyi digitális asszisztenseket is. Még ha úgy is tűnik, hogy az AI önállóan és valós időben gondolkodik, ilyenkor az valójában több, szűkre szabott folyamatot hangol össze, és előre meghatározott keretek között hoz döntéseket. A mesterséges intelligencia „gondolkodásából” hiányzik a tudatosság és az érzelem.

Általános mesterséges intelligencia (Általános AI)

Az általános mesterséges intelligencia, melyet olykor „erős AI-nak” is neveznek, a számítógép azon képességét jelenti, amellyel képes meghaladni az emberi eredményeket bármilyen intellektuális feladatban. Ilyen típusú AI-t láthatunk olyan filmekben, ahol a robotoknak tudatos gondolatai vannak, és saját céljaiknak megfelelően cselekszenek.

Ha egy számítógép eléri az általános AI szintjét, akkor az elméletileg képes lenne megoldani rendkívül bonyolult problémákat, döntéseket tudna hozni bizonytalan helyzetekben is, és alkalmazni tudná a korábbi tudását az éppen aktuális döntéshozatalnál. Rendelkezne emberi szintű kreativitással és képzelettel, és a szűk mesterséges intelligenciánál sokkal szélesebb körű feladatok megoldására is képes lenne.

Mesterséges szuperintelligencia (ASI)

Egy szuperintelligenciával rendelkező számítógép képes lenne az embert csaknem minden területen túlszárnyalni, többek között a tudományos kreativitásban, az általános bölcsességben és a társadalmi készségekben is.

Gépi tanulás

A gépi tanulás az a folyamat, amelyet a számítógépes rendszerek használnak a mesterséges intelligencia eléréséhez. Algoritmusokkal azonosít mintákat az adatokban, amelyekkel ezután adatmodellt készít, és előrejelzéseket végez.

A gépi tanulási modelleket adatok részhalmazain tanítják be. Ha a modell betanításához használt adatok pontosan képviselik az elemzésre váró teljes adatkészletet, akkor az algoritmus pontosabb eredményeket produkál. Ha a gépi tanulási modell elég jól van betanítva ahhoz, hogy gyorsan és pontosan elvégezze a feladatát, akkor elérte a szűk AI szintjét.

Mély tanulás

A mély tanulás a gépi tanulás egy fejlett típusa, amely az emberi agy szerkezete által ihletett algoritmushálózatokat, úgynevezett neurális hálózatokat használ. Egy mély neurális hálózat beágyazott neurális csomópontokból áll, és minden megválaszolt kérdés újabb kapcsolódó kérdésekhez vezet.

A mély tanulás betanításához általában nagy méretű adathalmazok szükségesek: a mély tanuláshoz használt betanítási készletek általában több millió adatpontból állnak. Ha a mély neurális hálózatot betanították ezekkel a nagy méretű adathalmazokkal, akkor az a kisebb hálózatoknál jelentősen nagyobb kétértelműséget is képes kezelni. Ezért kiváltképp hasznos például képfelismeréshez, ahol a mesterséges intelligenciának meg kell találnia az alakzatok széleit ahhoz, hogy azonosítani tudja a kép tartalmát. Mély tanulással tanítják be azt a típusú mesterséges intelligenciát is, amely képes meghaladni az emberi készségeket olyan összetett játékoknál, mint a sakk.

Példák mesterséges intelligenciára

A vállalatok már világszerte számos különböző alkalmazásban használják a mesterséges intelligenciát, az intelligens technológia pedig egyre elterjedtebbé válik. Íme néhány példa arra, hogyan használják a mesterséges intelligenciát ma:

Önvezető autók

A mesterséges intelligencia használatára a világon talán a legösszetettebb példa az önvezető autók és más önirányító járművek. Ezek a rendszerek több folyamatot hangolnak össze ahhoz, hogy szimulálni tudják azt a döntési folyamatot, amelyet egy emberi sofőr használna. Képfelismeréssel azonosítják a jelzőtáblákat, a jeleket, a forgalom alakulását és az akadályokat. Optimalizálják azt az útvonalat, amellyel eljuthatunk egy adott helyre. Emellett valós időben küldenek és fogadnak adatokat, hogy proaktív módon diagnosztizálhassák a problémákat és frissíthessék a szoftvereket.

Robotok és digitális asszisztensek

Az emberi kommunikáció természetes formája a beszélgetés, a beszélgetési interfészek pedig az AI-technológia fejlődésével egyre gyakoribbá válnak. Vannak interfészek, melyeket csak meghatározott célokra terveztek. Ezeket általában egyetlen célra használják, például mozijegy vásárlására vagy egy Twitter-beszélgetés egyetlen történetté való összefűzésére. Mások a személyi asszisztensekhez hasonló megoldássá fejlődtek, amelyek így már számos különféle feladatra alkalmasak. Minden beszélgetési interfészre igaz azonban, hogy természetes nyelvi megértés (angolul „natural language unerstanding”, betűszóval NLU) használatával értelmezik a kéréseket (ezeket beszédelemeknek nevezzük), és válaszként releváns információkat adnak vissza.

Javaslati motorok

Az AI egyik legelterjedtebb használata az, amikor előzményadatok alapján újabb elemeket ajánlunk az ügyfélnek. Ilyen például az, amikor egy médiastream szolgáltatás javaslatot tesz arra, mit hallgasson nagy nézzen még meg a felhasználó. Ilyenkor a rendszer mesterséges intelligenciával elemzi, hogy korábban mit nézett vagy hallgatott meg az ügyfél, majd a tulajdonságai alapján szűri az összes elérhető lehetőséget, végül pedig megjeleníti azokat az elemeket, amelyek a legnagyobb valószínűséggel érdekelhetik az ügyfelet. Ha online vásárolunk, és a webhely újabb árucikkeket vagy kapcsolódó kiegészítőket javasol még a kosárba tenni, akkor is a mesterséges intelligenciát használja a rendszer az előzőhöz hasonló módon.

Levélszemétszűrők

Sok e-mail-platform AI használatával oldja meg, hogy kiszűrje a levélszemetet a postaládából. Amikor új e-mail érkezik a rendszerbe, az AI megvizsgálja azt, és a levélszemétre jellemző jellegzetességeket keres benne. Ha az e-mail elegendő számú feltételnek felel meg, akkor az levélszemétként lesz megjelölve, és karanténba helyezi a rendszer. Amint a felhasználó visszajelzéseket ad (például törli a hibás megjelöléseket vagy levélszemétként jelöl meg a szűrő által nem megjelölt e-maileket), a rendszer tanul ezekből a visszajelzésekből, és ezek alapján módosítja a paramétereit.

Az intelligens otthonok technológiája

Szinte minden, ami az otthon automatizálására alkalmas, mesterséges intelligenciát használ. Ilyenek többek között az intelligens világítótestek, melyek hanggal vezérelhetők, az intelligens termosztátok, amelyek megtanulják a használók szokásait, és ezek alapján állítják be magukat a nap során, vagy éppen az intelligens porszívók, amelyek megtanulják utasítások nélkül is bejárni a lakóteret.

Egészségügyi adatok elemzése

Az egészségügyi szervezetek világszerte használják a mesterséges intelligenciát arra, hogy egyszerűbbé tegyék vele a kutatást, a tesztelést, a diagnosztizálást, a kezelést és a monitorozást. Vannak, akik az AI-t szövetminták elemzéséhez használják, és hogy pontosabb diagnózisokat állíthassanak fel. Más cégek mesterséges intelligencia használatával elemzik a klinikai adatokat, és így tárják fel a páciensek kezelésében az esetleges hiányosságokat. Megint mások mesterséges intelligencia használatával elemeznek több milliárd vegyületet, ami hozzásegíti a kutatókat, hogy gyorsabban érjenek el új eredményeket, és hogy azonosítani tudják a jó jelölteket egy klinikai vizsgálathoz.

A mesterséges intelligencia előnyei

A mesterséges intelligencia szinte minden iparágban valós értékeket nyújt. Íme a technológia néhány legnagyobb előnye, amelyet már számos vállalkozás kihasznál:

Éjjel-nappal elérhető

Mivel a számítógépes rendszerek nem rendelkeznek az emberekre jellemző a biológiai szükségletekkel, az intelligens rendszer a nap 24 órájában, szünet nélkül is működhet.

Kommunikáció nagy méretekben

A robotok és a virtuális ügynökök révén a vállalatok egyszerre több személy számára is biztosíthatnak útmutatást különféle helyeken.

Az ismétlődő feladatok automatizálása

Ha mesterséges intelligenciát használ az időigényes ismétlődő feladatokhoz, azzal lehetővé teheti minden munkatárs számára, hogy a stratégiailag fontos feladatokra fókuszáljon.

Gyorsabb, pontosabb döntések

Az AI csökkenti az emberi hibákat, ezért hasznos az olyan döntéseknél, amelyek nagy mértékben támaszkodnak az adatokra, és sok összetett számítást feltételeznek.

További javaslatok

A mesterséges intelligenciával relevánsabb javaslatokat és ajánlásokat adhat az ügyfeleknek az érdeklődési körük és a szokásaik alapján.

Kísérletezzen a mesterséges intelligenciával

A tudásbányászattal gépi tanulási modelleket hozhat létre és taníthat be, intelligenciát adhat hozzá az alkalmazásaihoz, és a strukturálatlan adatokat kereshető adatokká alakíthatja. A kezdéshez 12 hónapig ingyenesen használható 12 AI-szolgáltatást kap.