IoT-technológiák és -protokollok

Ismerkedjen meg az IoT világával! Ebből az útmutatóból megismerkedhet az IoT-technológiákkal és -protokollokkal, amelyek alapján meghozhatja az adott projekthez legmegfelelőbb döntést.

Útmutató az IoT-technológiákhoz és -protokollokhoz

Az eszközök internetes hálózata a beágyazott rendszerek, a vezeték nélküli érzékelőhálózatok, a vezérlőrendszerek és az automatizálási funkciók együtteséből tevődik össze. Ezek együttesen teszik lehetővé a csatlakoztatott gyárak, az intelligens kiskereskedelem, az okosotthonok és okosvárosok, valamint a viselhető eszközök működését. Az IoT-technológiák segítségével adatokon alapuló információk révén átalakíthatja vállalkozását, továbbfejlesztheti az üzemeltetési folyamatokat, új üzletágakat célozhat meg, és hatékonyabban kezelheti a nyersanyagokat.

Az IoT-technológiák egyre több helyen megjelennek: évről évre számtalan szolgáltató és platform vezeti be őket, és több millió új eszközben kapnak helyet. A fejlesztőknek így számtalan kérdésben kell döntést hozniuk, mielőtt belépnek az IoT-ökoszisztémába. Ennek az útmutatónak az a célja, hogy segítsen Önnek átlátni az IoT-protokollokkal, a teljesítménnyel és a csatlakoztatással kapcsolatos gyakori követelményeket.

Az IoT technológiai ökoszisztémája

A IoT technológiai ökoszisztémája a következő rétegekből áll: eszközök, adatok, csatlakozások és technológiai felhasználók.

Eszközréteg

Érzékelők, működtetőelemek, szoftverek, csatlakozások és átjárók együttese, amelyekből összetevődik a hálózathoz csatlakozó és a hálózaton keresztül másokkal interakcióba lépő eszköz.

Adatréteg

Az üzleti célokra összegyűjtött, feldolgozott, továbbított, tárolt, elemzett, bemutatott és felhasznált adatok összessége.

Üzleti réteg

Az IoT-technológiákhoz kapcsolódó üzleti funkciók, köztük a számlázási feladatok és adatpiacok kezelése.

Felhasználói réteg

Azok az összetevők, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek kezeljék az IoT-eszközöket.

Az IoT-technológiai verem, 1. rész:
IoT-eszközök

IoT-eszközök

Íme néhány, az IoT-technológiai veremmel kapcsolatban gyakran használt kifejezés:

Beágyazott rendszerek

Hardvereket és szoftvereket egyaránt tartalmaznak, és a felsőbb szintű rendszerhez tartozó specifikus funkciókat kezelnek. A beágyazott rendszerek mikroprocesszorokon vagy mikrovezérlőkön alapulnak.

Intelligens eszközök

Ezek az eszközök képesek számítási feladatokat végezni, és gyakran mikrovezérlőt is tartalmaznak.

Mikrovezérlő-egység (MCU)

Ezek az apró számítógépek a mikrochipekbe ágyazva működnek, és processzorok, RAM és ROM memória egyaránt megtalálható bennük. A mikrovezérlők felépítése lehetővé teszi az egyszerű feladatok végrehajtását, de teljesítményük kisebb, mint a mikroprocesszoroké.

Mikroprocesszor-egység (MPU)

Egy vagy több integrált áramkörben biztosítják a processzorok funkcióit. A mikroprocesszorok perifériákat igényelnek az egyszerű feladatok elvégzéséhez, de mivel csupán processzort tartalmaznak, képesek jelentősen csökkenteni a feldolgozáshoz kapcsolódó költségeket.

Számításra nem képes eszközök

Ezek az eszközök csupán a csatlakozások kialakítására és az adatok továbbítására alkalmasak, számítási feladatok elvégzésére nem.

Átalakítók

Fizikai eszközök, amelyek képesek az energiát egyik formából a másikba alakítani. A IoT-eszközök esetében ide tartoznak a belső érzékelők és működtetőelemek, amelyek továbbítják a tárgyak és a környezet közötti interakció során keletkező adatokat.

  • Működtetőelemek

    Elvégezik a fizikai műveletet, amelyre a vezérlőközpont (általában az érzékelők által észlelt változások hatására) utasítást ad.

  • Érzékelők

    Észlelik a környezetben bekövetkezett változásokat, és elektromos impulzusokat hoznak létre a kommunikáció érdekében. Az érzékelőket általában környezeti változások, például a hőmérséklet, a vegyi vagy a fizikai összetétel megváltozásának észlelésére használják.

Az IoT-technológiai verem, 2. rész:
IoT-protokollok és -csatlakozások

Az IoT-projektek megtervezése során fontos figyelembe venni az eszköz csatlakoztatásának és kommunikációjának módját. Ezek határozzák meg, hogy melyik IoT-protokollokat kell alkalmaznunk.

IoT-eszközök összekapcsolása

Az IoT-technológiai veremben az eszközök átjárókon vagy beépített funkciókon keresztül csatlakoznak egymáshoz.

Mire szolgálnak az IoT-átjárók?

Az átjárók kötik össze az IoT-eszközöket a felhővel. Az IoT-eszközökről gyűjtött adatok áthaladnak egy átjárón. A peremhálózat előfeldolgozást végez rajtuk, majd továbbítja őket a felhőbe.

Az IoT-átjárók használata hosszabb akkumulátoros üzemidőt és alacsonyabb késést biztosít, valamint csökkenti a továbbítandó adatok méretét. Az átjárók ezenfelül lehetővé teszik, hogy a közvetlen internetkapcsolattal nem rendelkező eszközöket is összekapcsoljuk, és az adatok kétirányú védelmének köszönhetően magasabb biztonsági szintet eredményeznek.

Hogyan tudom csatlakoztatni IoT-eszközeimet a hálózathoz?

A csatlakozás típusa az eszköztől, az eszköz funkciójától és a felhasználóktól függ. Azt, hogy milyen IoT-csatlakozást kell használni, általában az határozza meg, hogy milyen távolságra (hosszú vagy rövid) továbbítjuk az adatokat.

Az IoT-hálózatok típusai

Alacsony fogyasztású, kis hatótávolságú hálózatok

Ezek a kis méretű hálózatok kiválóan alkalmasak otthonra, irodákba és más kis területű környezetekhez. Kis teljesítményű akkumulátorokkal (sőt esetenként akkumulátor nélkül is) használhatók, és általában nem kerül sokba az üzemeltetésük.

Néhány közismert példa:

Bluetooth

A Bluetooth 10 méteren belül alkalmas az adatok (hang- és adatjelek) nagy sebességgel történő továbbítására.

Wi-Fi/802.11

A Wi-Fi kedvező költségeket kínál, így széles körben használják a magánlakásokban és az irodákban. Korlátozott hatótávolsága és folyamatos energiafogyasztása miatt azonban nem minden esetben ez a megfelelő választás.

Z-Wave

Háztartási berendezéseknél használt mesh-hálózat, amely alacsony energiájú rádióhullámok révén biztosítja a kommunikációt. A Z-Wave lehetővé teszi az otthoni automatizálási rendszerek együttműködését az alkalmazásrétegben.

Zigbee

Az otthoni automatizálás és az egészségügyi eszközök terén gyakran használt Zigbee leginkább kis méretű, alacsony fogyasztású és sávszélességű, egymáshoz közel elhelyezett eszközökből álló személyes hálózatokhoz ideális.

Alacsony fogyasztású, nagykiterjedésű hálózatok (LPWAN)

Kommunikációs megoldás, amely legalább 500 méteres távolság esetén használható, és minimális áramellátást igényel. A legtöbb IoT-eszköz ezt használja. Például a nagy hatótávolságú, nagykiterjedésű hálózatok (LoRaWAN) alkalmasak a hordozható, biztonságos, kétirányú, akkumulátoros eszközök összekötésére.

Néhány közismert példa:

4G LTE IoT

Magas kapacitást és alacsony késést kínál, így az ilyen hálózatok remek választást kínálnak a valós idejű információkat vagy frissítéseket igénylő IoT-forgatókönyvekhez.

5G IoT

E technológia jelenleg még nem érhető el, de az 5G-s IoT-hálózatok jóval gyorsabb letöltési sebességet kínálnak, és adott területen több eszköz csatlakoztatását teszik lehetővé, ezzel újabb innovációt tesznek lehetővé az IoT terén.

Cat-0

Ezek az LTE-alapú hálózatok kínálják a legköltséghatékonyabb megoldást. Alapot biztosítanak a Cat-M technológia számára, amely a 2G helyébe lép majd.

Cat-1

Ez a mobilos IoT-szabvány előbb-utóbb a 3G helyébe lép majd. A Cat-1 hálózatok egyszerűen kialakíthatók, és nagyszerű megoldást kínálnak a hang- vagy böngészőinterfészt igénylő alkalmazásokhoz.

LTE Cat-M1

Ezek a hálózatok teljes mértékben kompatibilisek az LTE-hálózatokkal. A kifejezetten IoT-alkalmazásokhoz fejlesztett, második generációs LTE-chipeknek köszönhetően optimálisabb költségeket és alacsony áramfogyasztást kínálnak.

Narrowband

Ez a rádiótechnológiai szabvány az LTE-szabvány egy alcsoportjában működik. Beltéri hálózati lefedettség kialakításához használják, és alacsony költségeket és hosszú akkumulátoros üzemidőt kínál.

NB-IoT/Cat-M2

Közvetlen sorozatú szórt spektrum (DSSS) típusú modulációval közvetlenül a kiszolgálónak küldi el az adatokat, így nincs szükség átjáróra. Az NB-IoT hálózatok kiépítése többe kerül, de mivel nincs szükség átjáróra, az üzemeltetési költségek hosszú távon alacsonyabbak.

Sigfox

Ez a globális szinten piacvezető IoT-hálózati szolgáltató vezeték nélküli hálózatokat kínál az alacsony fogyasztású, folyamatos adatsort kibocsátó egységekhez.

IoT-protokollok: Hogyan kommunikálnak az IoT-eszközök a hálózattal

Az IoT-eszközök IoT-protokollok segítségével kommunikálnak egymással. Az Internet Protocol (IP, internetprotokoll) szabályok összessége, amely meghatározza, hogy az adatok milyen utat járnak be az interneten. Az IoT-protokollok feladata, hogy az egyik eszközről vagy érzékelőről származó információkat a többi eszköz képes legyen beolvasni és értelmezni. Számtalan különböző IoT-eszköz érhető el, ezért rendkívül fontos, hogy mindig a helyzethez illő protokollt válasszuk.

Melyik IoT-protokollt válasszam?

A használt IoT-protokoll típusát az határozza meg, hogy az adatoknak milyen rendszerarchitektúra-rétegen kell áthaladniuk. Az Open Systems Interconnection (OSI) modell térképét biztosít a különböző rétegekről, amelyek az adatok küldéséért és fogadásáért felelősek. Az IoT-rendszerarchitektúrához tartozó egyes protokollok felelősek az eszközök közötti, az eszközök és az átjáró közötti, az átjáró és az adatközpont közötti, valamint az átjáró és a felhő közötti, valamint az adatközpontok közötti kommunikációért.

Alkalmazásréteg

Az alkalmazásréteg kapcsolja össze a felhasználót és az eszközt.

Advanced Message Queueing Protocol (AMQP)

Szoftveres réteg, amelynek révén az üzenetkezelésre használt köztes szoftverek képesek együttműködni egymással. Számos különböző rendszer és alkalmazás számára segít az együttműködésben, így hozzájárul az ipari szinten szabványosított üzenetküldéshez.

Constrained Application Protocol (CoAP)

Korlátozott sávszélességű, korlátozott hálózatok esetében használható protokoll, amelyet arra terveztek, hogy bekapcsolja a korlátozott kapacitású eszközöket a gépek közötti kommunikációba. A CoAP egyben az UDP-n (User Datagram Protocol) futó dokumentumtovábbítási protokollként is működik.

Data Distribution Service (DDS)

Sokoldalúan használható társközi kommunikációs protokoll, amely kis méretű eszközök és nagy teljesítményű hálózatok összekapcsolására egyaránt alkalmas. A DDS leegyszerűsíti az üzembe helyezést, növeli a megbízhatóságot, és csökkenti az összetettséget.

Message Queue Telemetry Transport (MQTT)

Üzenetkezelési protokoll, amelyet a gépek közötti alacsony adatforgalmú kommunikációra terveztek, és elsősorban egymástól távol eső helyek közötti alacsony sávszélességű kapcsolat kialakítására használják. Az MQTT közzétevő-feliratkozó mintát használ, és ideális az olyan kis méretű eszközökhöz, amelyeknél fontos a sávszélesség és az akkumulátor hatékony használata.

Átviteli réteg

Az átviteli réteg teszi lehetővé és védi a rétegek között haladó adatok kommunikációját.

Transmission Control Protocol (TCP)

A legtöbb internetkapcsolat esetében ezt a protokollt használják. Lehetővé teszi az állomások közötti kommunikációt, és a nagy méretű adathalmazokat kisebb csomagokra bontja, majd igény szerint újraküldi és összeállítja a csomagokat.

User Datagram Protocol (UDP)

Kommunikációs protokoll, amely az IP alapjain fut, és lehetővé teszi a folyamatok közötti kommunikációt. Az UDP javítja a TCP-n keresztüli átviteli sebességet, és főként a veszteségmentes adatátvitelt igénylő alkalmazásoknál használatos.

Hálózati réteg

A hálózati réteg teszi lehetővé az egyes eszközök és az útválasztó közötti kommunikációt.

6LoWPAN

Az IPv6 alacsonyabb teljesítményű változata, amellyel felgyorsíthatók a továbbítási műveletek.

IPv6

Az IP legutóbbi frissítése, amely meghatározza a forgalom interneten bejárt útját, és azonosítja és megkeresi a hálózathoz tartozó eszközöket.

Adatkapcsolati réteg

Az adatréteg az adatok rendszerarchitektúrán belüli továbbítására szolgál, és képes felismerni és kijavítani a fizikai rétegben talált hibákat.

IEEE 802.15.4

Az alacsony energiafogyasztású vezeték nélküli kapcsolathoz használt rádióhullám-szabvány. A Zigbee, a 6LoWPAN és más szabványokkal együtt vezeték nélküli beágyazott hálózatok kiépítésére használható.

LPWAN

Az ilyen típusú hálózatok legalább 500 méteres távolságban képesek kommunikációt kialakítani. A LoRaWAN egy LPWAN, amelyet az alacsony áramfogyasztás szempontjából optimalizáltak.

Fizikai réteg

A fizikai réteg hozza létre a kommunikációs csatornát, amelyen keresztül az eszközök képesek csatlakozni egymáshoz a megadott környezeten belül.

Bluetooth Low Energy (BLE)

A hagyományos Bluetoothhoz hasonló kapcsolódási távolságot, ugyanakkor jóval alacsonyabb áramfogyasztást és költségeket kínál. A BLE az összes mobilos operációs rendszeren natív módon működik, és alacsony költségének és hosszú akkumulátoros üzemidejének köszönhetően a fogyasztói elektronika terén is egyre népszerűbbé válik.

Ethernet

Költséghatékony vezetékes csatlakoztatási mód, amely gyors adatkapcsolatot és alacsony késést biztosít.

Long-Term Evolution (LTE)

Vezeték nélküli széles sávú kommunikációs szabvány mobileszközhöz és adatterminálokhoz. Az LTE növeli a vezeték nélküli hálózatok kapacitását és sebességét, és a csoportos küldést és a szórásos streamelést egyaránt támogatja.

Kis hatótávolságú kommunikáció (NFC)

Elektromágneses mezőt használó kommunikációs protokollok készlete, amely lehetővé teszi, hogy két, egymástól legfeljebb 4 centiméterre elhelyezett eszköz kommunikáljon egymással. Az NFC-kompatibilis eszközök személyazonosságot bizonyító kulcskártyaként működnek, és mobilfizetésre, jegyvásárlásra és okoskártyákkal egyaránt használhatók.

Rádiófrekvenciás azonosítás (RFID)

Elektromágneses mezők segítségével követi nyomon a más esetben áramot nem kapó elektronikus címkéket. A kompatibilis hardverek biztosítják a tápellátást, és kommunikálnak a címkékkel, valamint azonosítás és hitelesítés céljából beolvassák ezek adatait.

Wi-Fi/802.11

Magánlakásokban és irodákban széles körben használt szabvány. Költséghatékony megoldás, korlátozott hatótávolsága és folyamatos energiafogyasztása miatt azonban nem minden esetben megfelelő választás.

IoT-technológiák, 3. rész:
IoT-platformok

Az IoT-platformok megoldják helyettünk a rendszereink, eszközeink és adataink kezelését, így megkönnyítik a saját IoT-projektünk létrehozását és beindítását. Az IoT-platformok kezelik a hardveres és szoftveres protokollokat, biztonsági és hitelesítési funkciókat kínálnak, sőt még felhasználói felületet is biztosítanak.

Nehéz lenne egyértelmű definíciót társítani az „IoT-platform” kifejezéshez, hiszen jelenleg több mint 400 szolgáltató működik a piacon, amelyek vegyesen kínálnak szoftvereket, hardvereket, SDK-kat és API-kat. A legtöbb IoT-platform azonban tartalmazza a következőket:

  • IoT-felhőátjáró
  • Hitelesítés, eszközkezelés és API-k
  • Felhőalapú infrastruktúra
  • Harmadik féltől származó alkalmazások integrációja

Felügyelt szolgáltatások

A felügyelt IoT-szolgáltatások révén a vállalkozások proaktív módon működtethetik és karbantarthatják IoT-ökoszisztémájukat. Számos különböző felügyelt IoT-szolgáltatás érhető el a piacon, amelyekkel leegyszerűsítheti és támogathatja az IoT-projekt létrehozását, üzembe helyezését, kezelését és felügyeletét.

Így kapcsolódik az IoT a modern technológiákhoz

Virtuális valóság és az IoT

Az IoT és a virtuális valóságra épülő megoldások együttes használata lehetővé teszi az összetett rendszerek vizuálisan megjeleníthető kontextusban való megtekintését, és így megkönnyíti a valós idejű döntéshozatalt. A kiterjesztett valóság (más néven vegyes valóság) segítségével például vizuálisan a környezetünkben lévő tárgyakra helyezhetjük az összegyűjtött adatokat, amely az IoT-technológiákkal párosítva rendkívül praktikus lehet. A virtuális valóság és az IoT párosítása számos területen komoly technológiai előrelépést jelentett: ilyen például az egészségügy, a helyszíni szervizelés, a közlekedés vagy a gyártás.

Kvantum-számítástechnika és IoT

Az IoT által generált jelentős mennyiségű adat kiváló alapot szolgál a kvantumszámítógépek villámgyors számítási műveleteihez. Ezenfelül a kvantumalapú titkosítással elérhető az a magasabb biztonsági szint, amelyre már most is szükség lenne, de amit jelenleg a legtöbb IoT-eszköz jellegéből adódó gyenge számítási teljesítmény nem tesz lehetővé.

A blokklánc és az IoT

Jelenleg nincs mód ellenőrizni, hogy az IoT-rendszerekből származó adatokat nem manipulálták-e az értékesítés vagy a közzététel előtt. A blokklánc és az IoT együttes hatása segít az elkülönítve tárolt adathalmazok egyesítésében, valamint abban, hogy ellenőrizhető, nyomon követhető és megbízható adatok álljanak a fejlesztők rendelkezésére.

Nyílt forráskódú megoldások és IoT

A nyílt forráskódú technológiák felgyorsítják az IoT terjedését, így a fejlesztők a nekik legmegfelelőbb eszközöket használhatják az IoT-alkalmazásaikban.

Kiszolgáló nélküli megoldások és az IoT

Az IoT-projektekben folyamatosan változik a forgalom mennyisége, ezért a kiszolgáló nélküli megoldások költséghatékony megoldást kínálnak a dinamikus méretezésre, és így az infrastruktúra felügyeletével sem kell foglalkozni.

Kubernetes és IoT

A Kubernetes nulla állásidőt kínáló modellje révén az IoT-projektek valós időben, a felhasználók munkájának megzavarása nélkül frissíthetők. A Kubernetes felhőalapú erőforrásokkal, könnyen és hatékonyan méretezhető, és közös platformot kínál a peremhálózati üzembe helyezéshez.

Mesterséges intelligencia és IoT

Az IoT-rendszerek óriási adatmennyiségeket gyűjtenek össze, ezért az üzemeltetők gyakran mesterséges intelligenciára és gépi tanulási megoldásokra bízzák az adatok rendszerezését és elemzését, amelyek alapján felfedezhetők a trendek, és a kinyert információk alapján megtehetők a szükséges lépések. A mesterséges intelligencia például képes elemezni a gyártósoron működő berendezésekről gyűjtött adatokat, és jelezni, hogy hamarosan karbantartásra lesz szükség. Ezzel csökkentheti a váratlan leállások által jelentett költségeket és állásidőt.

IoT-adatok és analitika

Az IoT-technológiák jelentős mennyiségű adatot állítanak elő. Ahhoz, hogy ezekből gyakorlatban hasznosítható információkat tárjunk fel, speciális folyamatok és eszközök szükségesek.

Az IoT-technológiák népszerű alkalmazási területei:

Prediktív karbantartás

A korábbi adatokban megtalálható mintázatok felismerésére betanított IoT-alapú gépi tanulási modelleket arra is fel lehet használni, hogy ugyanezeket a trendeket a jelenből származó adatokban is felismerjék. Így a felhasználók automatizálhatják a prediktív szervizelési kérelmeket, és már előre megrendelhetik az új alkatrészeket, így azok garantáltan rendelkezésre fognak állni, amikor szükségessé válnak.

Valós idejű döntések

A hatékony, valós idejű IoT-analitikai megoldásokat nagy adatmennyiségekre és alacsony késésre tervezik. Számos IoT-analitikai szolgáltatás érhető el, amelyek összetevői akár teljes körű, valós idejű jelentéseket is képesek készíteni, többek között az alábbi funkciókkal:

  • Nagy adatmennyiségeket kezelő adattárolás az analitikai eszközök által lekérdezhető formátumokban.
  • Nagy adatmennyiségeket tartalmazó adatfolyamok feldolgozása, amelyeket a rendszer az elemzés előtt megszűr és aggregál.
  • Alacsony késéssel elérhető elemzések, amelyek valós idejű analitikai eszközökön alapulnak, és az adatok jelentésére és vizualizálására szolgálnak.
  • Adatok valós idejű befogadása üzenetközvetítők segítségével.

Az IoT-technológiák terén felmerülő gyakori kihívások:

Adattárolás

A nagy léptékű adatgyűjtés hasonló adattárolási igényekkel jár. Számos adattárolási szolgáltatás érhető el, amelyek különböző struktúrát, hitelesítési protokollokat és méretkorlátokat kínálnak.

Adatfeldolgozás

Az IoT-rendszerek által gyűjtött hatalmas adatmennyiségek megnehezítik az információk megfelelő sebességgel történő tisztítását, feldolgozását és értelmezését. A peremhálózati számítástechnika megoldást kínál ezekre a kihívásokra, mivel ezzel a megoldással az adatfeldolgozási műveletek nagy részét a központi rendszerből áttelepíthetjük a hálózat peremére, az információkat igénylő eszközök közelébe. Az adatfeldolgozás decentralizálásával azonban új problémák merülnek fel, többek között a peremeszközök megbízhatósága és méretezhetősége, valamint a továbbítás alatt álló adatok biztonsága terén.

IoT-biztonság és adatvédelem

Minden IoT-projektben rendkívül fontos, hogy figyelembe vegyük a biztonság és az adatvédelem szempontjait. Az IoT-technológiák kiválóan alkalmasak a vállalat tevékenységének átalakítására, az IoT-eszközök azonban veszélyt jelenthetnek, ha nem ügyelünk kellőképpen a biztonságra. Az informatikai támadások kárt tehetnek az adatokban, meghibásodást okozhatnak a berendezésekben, és számos más negatív következménnyel járhatnak ránk nézve.

Az IoT-rendszerek informatikai biztonságához nem szabad megelégednünk a hagyományos védelmi intézkedésekkel: fontos a fenyegetésmodellezés használata is. A támadások feltartóztatásához vezető első lépés felmérni, hogy a támadók milyen módszerekkel próbálnak majd bejutni a rendszerünkbe.

További tudnivalók az IoT-biztonságról

Erőforrások az első lépésekhez

IoT a valóságban: Gyártási történetek

Ismerje meg, hogyan tartják kézben az üzleti vezetők adataikat, eszközeiket és alkalmazásaikat az IoT segítségével! Ismerje meg, hogy mire van szükség ahhoz, hogy előnyt kovácsoljon az IoT-technológiákból, és hogy mit kell tennie, hogy működésbe hozza megoldását.

Az e-könyv elolvasása

IoT-megoldások létrehozása az Azure-ral: Fejlesztői útmutató

Tekintse át a szolgáltatásokat, amelyek megoldást kínálnak az IoT terén felmerülő legfontosabb igényekre. Ezzel a lépésről lépésre haladó útmutatóval mélyítheti szakértelmét, és gyorsabban eljuthat a teljesen működőképes megoldások kiépítéséhez.

Az útmutatóhoz

Az IoT-üzlet megfelelő üzleti modellt kíván

Gondolja újra jelenlegi, IoT-t alkalmazó üzleti modelljét, vagy keressen egy új modellt, amely megfelelőbben támogatja az ügyfelekkel való kommunikációt. Vizsgáljon meg több stratégiát díjszabás és profit szempontjából.

Az e-könyv elolvasása

Internet of Things show

Kövesse a Microsoft új bejelentéseit az IoT terén, ismerje meg az újonnan bemutatott funkciókat és termékeket, valamint kiemelt ügyfeleinket és partnereinket, nézze meg a legfontosabb iparági előadásokat, és merüljön el a különböző technológiákban!

A legújabb epizód megtekintése

Munka az IoT terén élenjáró, megbízható partnerrel

Kapcsolat