Mi az a felhőinfrastruktúra?
A felhőinfrastruktúra a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások nyújtásához használt hardver- és szoftverösszetevőkből áll.
Számos erőforrást használnak felhőszolgáltatások infrastruktúrájának biztosításához. A szervezet igényeitől függően ezek az erőforrások kiszolgálókat, tárolókat, hálózati berendezéseket és virtualizációs összetevőket tartalmazhatnak. Ezek a komponensek együtt alkotják a felhőinfrastruktúrát, amely az interneten keresztül biztosítja a tárolást, a feldolgozási teljesítményt és a szoftveralkalmazásokat.
Most, hogy már áttekintettük a felhőinfrastruktúra jelentését, különböztessük meg néhány kapcsolódó kifejezéstől, amelyekkel összetéveszthető. Először is, van egy átfogó kifejezés, a felhőalapú számítás. A felhőalapú számítás a felhőn keresztül nyújtott szolgáltatásokra vonatkozik, a felhőinfrastruktúra pedig kifejezetten a felhőt alkotó fizikai erőforrásokra (például kiszolgálókra és egyéb hardverekre).
Aztán ott van a felhőarchitektúra. A felhőarchitektúra a felhőalapú számítási környezet kialakítása és megszervezése. Meghatározza a felhőinfrastruktúra konfigurációját. Az építés szempontjából a felhőinfrastruktúra a felhőkörnyezet kiépítéséhez használt eszközöket jelenti, míg a felhőarchitektúra a környezet kiépítésének „tervrajza”.
Röviden összefoglalva tehát a felhőinfrastruktúra a felhőalapú számítási környezetet alkotó fizikai és szoftveres összetevőkre utal, a felhőalapú számítás az erőforrások és szolgáltatások interneten keresztül történő szolgáltatását jelenti, a felhőalapú architektúra pedig a felhőalapú számítási környezet tervét vagy „tervrajzát”.
Hogyan működik a felhőinfrastruktúra?
A felhőalapú technológiai infrastruktúra több összetevőből áll, amelyek együttesen működnek a felhőalapú számítási alkalmazások és szolgáltatások biztosítása érdekében. Ezek az összetevők magukban foglalják a hardvert, a tárolást, a számítást, a hálózatkezelést, a biztonságot, a menedzsmentet és a virtualizálást. Ezek a technológiák és szolgáltatások együtt alkotják a felhőalapú számítás hátterét.
További információ a felhőinfrastruktúra néhány kulcsfontosságú eleméről:
Hardver:
A felhőkörnyezetek fizikai hardverekből állnak, amelyek több régió adatközpontjaiban is elhelyezkedhetnek. A felhőinfrastruktúrát alkotó fizikai hardverek közé tartoznak a kiszolgálók és a biztonsági másolat-eszközök.
Számítás:
A felhőinfrastruktúra számítási rétege felelős a virtuális gépek, tárolók és egyéb számítási feladatok futtatásáért és felügyeletéért. Virtualizációs technológiát alkalmaz a dinamikusan kiosztható és újrakonfigurálható virtualizált erőforrások létrehozásához.
Tárolás:
A felhőinfrastruktúra rendszerint a felhőalapú tárolásra épül, amely az adatokat nem helyi merevlemezen, hanem egy távoli kiszolgálón tárolja. Az Azure-hoz hasonló felhőtárhely-szolgáltatók különböző tárolási szolgáltatásokat kínálnak blokk-, objektum- és fájltároláshoz, amelyek lehetővé teszik a teljesítmény egyszerű skálázását.
Hálózatkezelés:
A felhőinfrastruktúra kontextusában a hálózatkezelés lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy alacsony késéssel csatlakozzanak a hibrid és natív felhőbeli alkalmazásokhoz, és azokat alacsony késés mellett biztosítsák.
Biztonság:
A felhőinfrastruktúra számos biztonsági intézkedést tartalmazhat, például a titkosítást, a hitelesítést, a hozzáférés-vezérlést és a figyelést, amelyek célja az adatok védelme a fenyegetések gyors azonosításával.
Kezelés:
A felhőinfrastruktúra kezelése általában egy webalapú felületen történik, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a monitorozást, a konfigurálást és az igény szerinti méretezést.
Ezeket az összetevőket gyakran használják az IaaS (szolgáltatott infrastruktúra) felhőalapú számítási modellben. Az IaaS lehetővé teszi, hogy a szervezetek igény szerint bérelhessenek számítási, tárolási és hálózati erőforrásokat anélkül, hogy fizikai kiszolgálókat kellene vásárolniuk, kezelniük és karbantartaniuk. Az IaaS-szolgáltatások, például az Azure IaaS, gyakran rugalmas díjszabási lehetőségeket kínálnak, például használatalapú fizetést, ahol csak a használt erőforrásokért kell fizetnie.
A felhőinfrastruktúra összetevőiről és más felhőalapú számítástechnikai kifejezésekről további információt a felhőalapú számítástechnikai szótárban talál.
Mik a felhőinfrastruktúra előnyei?
Most, hogy alapszintű ismeretekkel rendelkezik a felhőinfrastruktúra összetevőiről, felmerülhet a kérdés, hogy milyen előnyökkel jár, ha a szervezeténél bevezeti azt. Kezdetben a felhőinfrastruktúrára való áttérés jelentős költségmegtakarítást jelenthet a honosított lehetőségekhez képest. A nagy felhőszolgáltatók, mint például a Microsoft, olyan díjszabással kínálhatnak szolgáltatásokat, amelyek jelentősen olcsóbbak lehetnek, mint az adatok és egyéb erőforrások helyszíni tárolása.
A felhőinfrastruktúra adoptálásának további értékelemei:
Skálázhatóság:
Mivel a felhőinfrastruktúra jellemzően nagy szolgáltatókra támaszkodik, amelyek hatalmas, több bérlővel rendelkező kiszolgálókat üzemeltetnek, a vállalatok az igényeknek megfelelően könnyedén felfelé és lefelé skálázhatják az erőforrások, például a számítási teljesítmény és a tárhely használatát. És mivel az erőforrások üzemeltetése külső adatközpontokban történik, ez nem igényel jelentős előzetes beruházásokat a szolgáltatást fizető vállalat részéről.
Rugalmasság:
A felhőinfrastruktúra gyakorlatilag bárhonnan, sokféle eszközzel elérhető. Ez lehetővé teszi a távmunkát, és rugalmasságot biztosít a szervezetek számára, hogy gyorsan reagáljanak és alkalmazkodjanak a változó üzleti feltételekhez.
Megbízhatóság:
A felhőinfrastruktúrát rendszerint nagyobb, tapasztalt szolgáltatók kezelik, akik szakértői csapatokat alkalmaznak, hogy minden zökkenőmentesen működjön. Ez segít biztosítani a magas rendelkezésre állást és az üzletmenet folytonosságát még a gyorsan változó körülmények között is.
Biztonság:
A felhőinfrastruktúra-szolgáltatók általában elismert technológiai vállalatok, amelyek tesztelt, bevált módszerekkel rendelkeznek a kiszolgálóikon tárolt adatok magas fokú biztonságának fenntartására. Ennek eredményeképpen a felhőinfrastruktúra adoptálása költséghatékony megoldás lehet a vállalatok számára saját biztonságuk javítása érdekében.
Rugalmasság:
A nagyméretű felhőinfrastruktúra skálázhatósága, biztonsága és megbízhatósága nagyobb rugalmasságot biztosít a szolgáltatáskimaradások esetén.
Most, hogy áttekintettük a felhőinfrastruktúra adoptálásának előnyeit, térjünk rá a különböző üzembe helyezési modellekre.
Mik a felhőinfrastruktúra üzembe helyezési modelljei?
A felhőinfrastruktúrához három elsődleges üzembe helyezési modell érhető el: nyilvános, privát és hibrid.
A nyilvános felhőbeli üzembe helyezési modellben a szervezetek infrastruktúrát bérelhetnek egy felhőszolgáltatótól, például a Microsofttól. A nyilvános felhőkben lévő adatokat a szolgáltató kezeli, és a vállalat kizárólag az interneten keresztül fér hozzá a szolgáltatásaihoz. A nyilvános felhőben történő üzembe helyezés előnyei közé tartozik a fokozott skálázhatóság és rugalmasság. Gyakran ez a legköltséghatékonyabb modell.
A magánfelhőmagánfelhős üzembe helyezési modell esetében a vállalat saját felhőinfrastruktúrát épít ki helyszíni kiszolgálók használatával. Azok a vállalatok, amelyek rendkívül bizalmas adatokat kezelnek, vagy szigorú szabályozási követelmények betartására kötelezettek, gyakran használnak privát felhőket erőforrásaik egy részének üzemeltetéséhez.
Végezetül, létezik a hibrid felhős üzembe helyezési modell is, amikor egy szervezet egy privát felhőt használ adott számítási feladatokhoz, illetve egy vagy több nyilvános felhőt egyéb feladatokhoz. Ez a modell lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy kihasználják a nyilvános felhős üzembe helyezés skálázhatóságát és alacsonyabb költségeit a kevésbé bizalmas adatok esetében, miközben magas fokú ellenőrzést és biztonságot tartanak fenn a privát módon üzembe helyezett adatok felett. Egyes szervezetek pedig a hibrid felhőket alkalmazzák köztes lépésként, miközben a számítási feladatokat egy helyszíni adatközpontból egy nyilvános felhőbe helyezik át.
Mindezek alapján a felhőinfrastruktúra üzembe helyezési modelljének kiválasztásakor figyelembe kell vennie a szervezet biztonsági, szabályozásokkal kapcsolatos és pénzügyi igényeit. A következőkben kitérünk néhány egyéb szempontra, amelyeket a felhőinfrastruktúra adoptálásakor figyelembe kell vennie.
A felhőinfrastruktúra adoptálásának fő szempontjai
Költségmodellezés:
A költségmodellezés a felhőinfrastruktúra költségszerkezetének megértésére és értékelésére szolgál. Használható például a felhőszolgáltatón keresztül történő erőforrás-skálázás költségeinek értékelésére, összehasonlítva a helyszíni adatkapacitás további kiszolgálókkal történő bővítésével. Az Azure díjkalkulátordíjkalkulátor segít megbecsülni a számítási feladatok migrálásának költségeit.
Biztonság:
A biztonság minden vállalat számára fontos szempont, különösen azok esetében, amelyek nagy mennyiségű bizalmas, fontos vagy műveletek végrehajtására alkalmas adatot tárolnak. A felhőinfrastruktúra biztonsági funkciói közé tartozik a titkosítás, a hozzáférés-vezérlés és a naplózás, hogy az adatok védettek legyenek, és csak a jogosult felhasználók férhessenek hozzájuk.
Internetfüggőség:
A felhőinfrastruktúra az internetre támaszkodik az adatok tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében. Ez azt jelenti, hogy ha az Ön területén internetkimaradás van, előfordulhat, hogy nem tud hozzáférni az alkalmazásokhoz és az adatokhoz. Ennek ellenére a felhőszolgáltatók jellemzően több adatközpontban készítenek biztonsági mentést az adatokról, így ezek az adatok akkor is biztonságban maradnak, ha Ön nem férhet hozzájuk lokálisan.
Adattárolási hely:
Egyes szervezetek olyan adatokkal rendelkeznek, amelyeket az adattárolási jogszabályok miatt jogi szempontból kötelező egy adott földrajzi területen tárolni. Tekintettel arra, hogy a felhőszolgáltatók az adatokat a világ különböző pontjain található létesítményekben tárolják, fontos lehet, hogy egy szervezet a felhőinfrastruktúra adoptálásakor figyelembe vegye az adatok tárolási helyére vonatkozó követelményeket. A nagy felhőszolgáltatók, mint például a Microsoft, gyakran úgy tudnak eleget tenni az adatok helyével kapcsolatos követelményeknek, hogy vállalják, hogy meghatározott adatokat bizonyos adatközpontokban tárolnak.
Fenntarthatóság:
A fenntarthatóság fontos szempont a felhőinfrastruktúra esetében. Ez magában foglalja a felhőszolgáltatások biztosítása által okozott környezeti hatások csökkentését a megújuló energia és az erőforrások hatékony felhasználása révén. A felhőinfrastruktúrára való áttérés segíthet egy szervezetnek csökkenteni a teljes energiafogyasztást és a költségeket.
Innováció:
A felhőinfrastruktúrával összefüggésben az innováció az új technológiák, például a mesterséges intelligencia, implementálása, amelyek új képességeket biztosítanak a felhasználók számára.
Skálázhatóság:
A skálázhatóság magában foglalja azt a képességet, hogy az igények változásainak megfelelően felfelé vagy lefelé lehessen skálázni. Emellett lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy szükség szerint szolgáltatásokat adjanak hozzá vagy távolítsanak el. A szolgáltatók által kínált rugalmas díjszabási lehetőségek lehetővé teszik számukra, hogy olyan hatékonyan méretezhető szolgáltatásokat kínáljanak, amelyek viszonylag megfizethetőek maradnak.
Milyen eszközöket és szolgáltatásokat kínálnak a felhőinfrastruktúra-szolgáltatók?
A felhőinfrastruktúra másik előnye a felhőszolgáltatók által kínált számos hasznos felügyeleti eszköz és szolgáltatás. Íme néhány az Azure által kínált eszközök közül:
Azure Arc
segítségével egyetlen helyen, zökkenőmentesen kezelheti, felügyelheti és védheti kiszolgálóit, Kubernetes fürtjeit és alkalmazásait, függetlenül attól, hogy nyilvános, privát vagy hibrid felhős üzembe helyezési modellt használ.
Azure Advisor
segítségével optimalizálhatja felhőalapú befektetéseit a felhasználás és az igények alapján a megbízhatóság, a biztonság, a teljesítmény és a költségek javítására vonatkozó, végrehajtható javaslatokkal.
Azure Monitor
összegyűjti és elemzi a felhőalapú és hibrid környezetek telemetriai adatait, és segít a döntéshozatalban.
Azure Well-Architected Framework
olyan eszközök, folyamatok és útmutatók összessége, amelyek segítenek az Azure szolgáltatások üzembe helyezésében, kezelésében és optimalizálásában.
A Microsoft Cloud bevezetésének keretrendszere az Azure-hoz
ajánlott eljárásokat és útmutatást nyújt a felhőadoptációs folyamat felgyorsításához.
Ha érdekli az Azure-ba való migrálás, tekintse meg az Azure áttelepítési és korszerűsítési programját, ahol szakértői segítséget és költséghatékony ajánlatokat talál.
GYIK
-
A felhőinfrastruktúra fő összetevői közé tartozik a fizikai hardver, a számítási réteg, a tárolás, a virtualizálás, a hálózatkezelés, a biztonság és a felügyeleti felület.
-
Az Azure a Microsoft által üzemeltetett felhőalapú számítási platform, amely több mint 200 terméket és felhőszolgáltatást kínál, beleértve a szolgáltatott infrastruktúrát (IaaS) is.
-
Több felhőinfrastruktúra-tanúsítvány is elérhető, köztük a Microsoft Azure minősítés. Ezek a minősítések bizonyítják, hogy az adott személy képes a felhőinfrastruktúra-rendszerek tervezésére, implementálására és kezelésére.