Mi az az adatmigrálás?
Az adatmigrálás az adatoknak a felhőplatformra való – gyakran helyszíni rendszerekről – történő áthelyezését jelenti.
Az adatmigrálás meghatározása Mi az az adatmigrálás?
Az adatmigrálás általánosságban a digitális információk áthelyezését jelenti. Az adatmigrálás fogalma lefedi az információk más helyre, fájlformátumba, környezetbe, tárolórendszerbe, adatbázisba, adatközpontba vagy alkalmazásba való átvitelét.
Az adatmigrálás konkrétabb meghatározása:
Az adatmigrálás magában foglalja az adatok kiválasztását, előkészítését, kinyerését, átalakítását és az egyik számítógépes tárolórendszerből a másikba való végleges átvitelét.
Az adatmigrálás gyakori feladat az informatika területén. Az adatállományok azonban sokféle állapotban és helyen létezhetnek, ezért egyes migrálási projektek összetettebbek és technikai szempontból nehezebbek. Néhány példa a különféle adatállományokra:
- Olyan fájlok rendszerezetlen tömege, amelyeket sok különböző eszköz tárol.
- Alkalmazások, operációs rendszerek és környezetek.
- Relációs adatbázisok, például az SQL Server, a MySQL, a PostgreSQL és a MariaDB.
- Strukturálatlan adatbázisok, például a MongoDB, az Azure Cosmos DB, a DocumentDB, a Cassandra, a Couchbase, a HBase, a Redis és a Neo4j.
- Adattavak, adatblobok és teljes adatközpontok.
Ennek eredményeképpen az adatmigrálási projekteket meg kell tervezni, végre kell hajtani, majd ellenőrizni kell, mert csak így lesznek biztosan sikeresek. Itt részletesebben olvashat a felhőbe történő és a másféle migrálásról.
Az adatmigrálás megtervezése
Mielőtt a szervezetek elkezdik összegyűjteni a felhőbe történő adatmigrálás követelményeit és átgondolni a hatókörét, először is fel kell deríteniük és fel kell mérniük, hogy milyen adataik vannak. Fel kell térképezniük az adatokat: meg kell állapítaniuk, hogy mennyi adatuk van, mennyire sokfélék, és hogy milyen minőségűek és állapotúak.
Ugyanígy fel kell mérniük azt is, hogy milyen hatása lesz a migrációnak a szervezetre, kik az érdekelt felek, és kiknek van meg a szükséges szakértelmük. Ki kell osztaniuk a feladatköröket, meg kell tervezniük a költségkeretet és az időkeretet, és meg kell állapodniuk arról, hogy hogyan fognak kommunikálni az adatmigrációs projektről.
A projekt hatókörének meghatározása után a csapatok megtervezik a migrálást. Ez magában foglalja az adatok áthelyezésekor használni kívánt adatmigrálási szoftver és hardver kiválasztását, az adatmigrálás specifikációinak létrehozását, valamint az adatok migrálási sebességének meghatározását, vagyis azt, hogy mindent egyszerre vagy mindent apránként helyeznek át, esetleg valamilyen köztes megoldást választanak. Számos szervezet keres segítséget és útmutatást a migrálásuk helyes méretezéséhez – különösen a felhőbe való migrálás esetén.
Az adatmigrálás végrehajtása
A migráció tervének elkészülte után a csapatok elkezdik magát a migrálást. Elkészítik az adatmigrálási megoldást a tervezési fázisban lefektetett a követelményeknek és a lépésenkénti migrálási útmutatásnak megfelelően, és elkezdik migrálni az adatokat.
Az adatok migrálása során a csapatok figyelik és tesztelik, hogy az adatok átvitele megfelelően és ütközések, adatminőségi problémák, ismétlődések és rendellenességek nélkül történjen. A figyelés és a tesztelés olyan környezetben történik, amely tükrözi az éles környezetet, és lehetővé teszi a csapatok számára az adatmigrálással kapcsolatos problémák gyors azonosítását és elhárítását.
Az adatmigrálás ellenőrzése
Az összes adat migrálása és a végrehajtás befejezése után a csapatok auditálják az adatokat az új konfigurációban, és ellenőrzik, hogy pontosan ment-e végbe az adatok átvitele. A csapatok csak akkor helyezik szolgálaton kívül a régi adatkonfigurációt, ha az adatmigráció megfelelőnek bizonyul az ellenőrzésen, amelyet a műszaki és az üzleti szempontból érdekelt felek végeznek, és bárki más, aki használhatja az adatokat – például az ügyfelek.
A szervezeteknek sokféle okból lehet szükségük az adatmigrálásra, illetve választhatják ezt a megoldást. Az okok között általánosságban szerepelhet a költségek csökkentése, az innováció feltételeinek megteremtése, a teljesítmény fokozása, magas rendelkezésre állás elérése, illetve a biztonság megerősítése. Az adatmigrálásról való döntés során a szervezeteknek figyelembe kell venniük az adataik integritását, a migrálás költségeit, illetve az üzleti tevékenységre és az ügyfelekre kifejtett hatást.
Néhány példa olyan konkrét helyzetre és üzleti szituációra, ahol szükség lehet az adatmigrálásra:
-
A régi hardverek vagy szoftverek továbbfejlesztése vagy cseréje, hogy a szervezet ki tudja elégíteni a teljesítményszükségletét, vagy versenyképesebb legyen.
-
A környezetkárosítás csökkentése – és az üzemeltetési költségek csökkentése – azáltal, hogy egy kisebb helyigényű és kevesebb energiát fogyasztó rendszerre térnek át.
-
A felhőbe való migrálással csökkenthetők vagy akár ki is küszöbölhetők az adatok helyszíni adatközpontokban való tárolásának költségei.
-
Az adatok centralizációja azért, hogy javuljon az együttműködési képesség, vagy hogy biztonságosabb adatközpontba kerüljenek az adatok.
-
Az adatok biztonsági mentése azért, hogy a szervezet jobban felkészülhessen a vészhelyreállításra, és végre is hajthassa azt.
-
Azok a szervezetek, amelyeknek modernizáció részeként kell migrálniuk az adataikat, gyakran kérnek szaktanácsot és segítséget a felhőkörnyezetük kialakításához, és a felhőbe történő adatmigrációnak az elejétől a végéig tartó lebonyolításához. További információk a felhőbe történő migrálás előnyeiről.
Az adatmigrálás és az adatátalakítás összehasonlítása: Mi a különbség?
Ahhoz, hogy jobban megérthesse az adatmigrálás jelentését, fontos tudnia, hogy mi az adatátalakítás, és hogyan kapcsolódik az adatmigráláshoz. Sok esetben nem egyértelmű egy tevékenység vagy projekt adatátalakítás vagy adatmigrálás, mert az adatmigrálás definíció szerint az adatátalakítást is magában foglalja. Az adatátalakítás azonban csak egy aspektusa az adatmigrálásnak, így a két kifejezés nem használható egymás szinonimájaként.
Az adatmigrálás az adatok egyik helyről a másikra való áthelyezését jelenti, míg az adatátalakítás az adatok egyik formátumból a másikba való átalakítására utal. Az alábbi összehasonlítás rávilágít az adatmigrálás és az adatátalakítás közötti további különbségekre és hasonlóságokra.
| Adatmigrálás | Adatátalakítás |
|---|---|
| Az adatok új adatközpontba, helyre, rendszerbe vagy környezetbe kerülnek. | Az adatok egy új alkalmazásba kerülnek. Az adatközpont, a rendszer vagy a környezet változatlan maradhat. |
| Az adatok formátuma változatlan maradhat. | Az adatokat más formátumra alakítják át. |
| A folyamat a tervezésből, a végrehajtásból és az ellenőrzésből áll. | A folyamat a kinyerésből, az átalakításból és a betöltésből áll. |
| Az adatmigrálásnak gyakran része az adatátalakítás, de nincs rá mindig szükség. | Az adatátalakítás sok esetben az egyik első lépés az adatmigrálás során, de adatátalakítás nélkül is sor kerülhet adatmigrálásra. |
Az adatmigrálás következtében olyan új alkalmazások jelenhetnek meg a környezetben, amelyek máshogyan olvassák be az információkat, mint a régiek. Ahhoz, hogy a régi alkalmazással működő adatok az új alkalmazással is működjenek, a csapatoknak olyan formátumúra kell átalakítaniuk az adatokat, amelyet az új rendszer képes értelmezni és használni. Ezt az átalakítási folyamatot hívjuk adatátalakításnak. Az adatátalakítással a csapatok áthelyezhetik a régi alkalmazás adatait egy teljesen új alkalmazásba vagy ugyanannak az alkalmazásnak egy másik verziójába. Kinyerik az adatokat a forrásból, átalakítják az új formátumra, majd betöltik őket az új alkalmazásba.
Az adatmigrálás sikeréhez a csapatoknak sok esetben át kell alakítaniuk az adatokat. Ez az adatmigrálási folyamat korai szakaszában, még az adatok áthelyezése előtt történik. Az adatátalakításba nem tartozik bele a profilkészítés, a tisztítás, az ellenőrzések, illetve az adatok áthelyezését követően az adatokon végzett minőségbiztosítási tesztek elvégzése. Vagyis így már kevésbé az a kérdés, hogy adatmigrálás vagy adatátalakítás, hanem az, hogy egy projektnek mennyiben része az adatmigrálás és az adatátalakítás.
Az adatmigrálás típusai
Bár minden adatmigrálási projekt eltérő az érintett rendszerek és adatok, valamint a szervezet célkitűzései miatt, az adatmigrálási projektek az alábbi öt tág kategóriába sorolhatók:
Vannak ezeken kívül is adatmigrálási típusok, és egy-egy adatmigrálási projekt többféle adatmigrálási típust is magában foglalhat. Ha például egy szervezet úgy dönt, hogy egy helyszíni kiszolgálóról egy felhőszolgáltató által üzemeltetett kiszolgálóra helyezi át az adatokat, az a projekt felhőmigrálást és adatbázis-migrálást képvisel. Az öt kategória azért hasznos, mert általános áttekintést ad az adatmigrálási szituációkról, valamint arról, hogy egy szervezet milyen okokból végezhet ilyen típusú adatmigrálást.
Tárhelymigrálás
A tárhelymigrálás az adatmigrálás legalapvetőbb típusa, az adatmigrálás szó szerinti definíciójának felelnek meg. Az ilyen migrálás során az adatok egy tárolóeszközről átkerülnek egy új vagy egy másik tárolóeszközre. Ez az eszköz lehet ugyanabban az épületben vagy egy másik, távoli adatközpontban. Az eszköz más típusú is lehet, például átkerülhetnek az adatok egy merevlemez-meghajtóról egy SSD-lemezre. Az adatoknak a felhőbe vagy egyik felhőszolgáltatóról a másikhoz történő migrálása szintén a tárhelymigrálás egyik típusa, bár az ilyen típusú adatmigrálás jellemzői jobban értelmezhetők felhőbe történő migrálásként.
A szervezetek akkor dönthetnek tárhelymigrálás mellett, amikor megállapítják, hogy korszerűbb berendezésekre vagy infrastruktúrára kell átállniuk, mert gyorsítani szeretnék a rendszert, vagy költségtakarékosabban szeretnék skálázni. Az új technológia esetleg az adatok hatékonyabb kezelésére, védelmére, biztonsági mentésére és helyreállítására is módot adhat. A tárhelymigrálás során a szervezeteknek meg is tisztíthatják és ellenőrizhetik is az adatokat, de az ilyen típusú adatmigrálás esetén ritkán szoktak úgy dönteni a szervezetek, hogy módosítják az adatok formátumát.
Adatbázis-migrálás
Az ilyen típusú adatátmigrálás gyakran igényli az adatok átalakítását is, mert az adatbázis-migrálás általában nagy mennyiségű adatot helyez át egy frissített vagy eltérő adatbázismotorba vagy adatbázis-kezelő rendszerbe. Az adatbázis-migrálás összetettebb, mint a tárhelymigrálás, mert nem csupán több adatot visznek át, hanem valószínűleg módosul az adatok formátuma is.
Az adatbázis-migrálásra akkor lehet szükségük a szervezeteknek, ha újabb adatbázisszoftvert kell bevezetniük, át kell helyezniük egy adatbázist a felhőbe, vagy más adatbázisgyártóra kell váltaniuk. A migrálás megkezdése előtt a csapatoknak meg kell győződniük róla, hogy elégséges kapacitás áll rendelkezésre az adatbázis számára, és tesztelniük kell, hogy nem keletkezik-e zavar az adatbázist használó alkalmazások működésében.
Alkalmazásmigrálás
Az alkalmazásmigrálás azt jelenti, hogy új számítási környezetbe helyezik át az adatokat. Az ilyen típusú adatmigrálás olyan adatmigrálásra mutat példát, amely több más műveletet is egyesít magában. Az alkalmazások migrálásához szükség lehet adatbázis-migrálásra és tárhelymigrálásra is. Az alkalmazás által használt adatbázist át kell helyezni – esetenként még a formátumát is módosítani kell adatátalakítással, hogy megfeleljen egy új adatmodellnek –, és az alkalmazás telepítéséhez és futtatásához szükséges fájlokkal és könyvtárstruktúrát is migrálni kell.
A szervezetek olyankor végezhetnek alkalmazásmigrálást, amikor a szervezet lecseréli a szoftvert, amellyel valamilyen üzleti funkciót végez, szoftvergyártót vált, vagy a szoftver alatt futó platformot módosítja.
A felhőbe történő migrálás
Az adatmigrálás két másik típusához, a tárhelymigráláshoz és az alkalmazásmigráláshoz hasonlóan az ilyen típusú adatmigrálás során is adatokat vagy alkalmazásokat helyeznek át. A felhőbe történő migrálásnak az a döntő aspektusa, hogy kifejezetten arra az esetre utal, amikor egy szervezet saját tulajdonú helyszíni adatközpontjából helyez át adatokat a felhőbe, vagy egyik felhőkörnyezetből a másikba. A migrálás mértéke változhat. A felhőbe való migrálás magában foglalhatja az összes adatnak, alkalmazásnak és szolgáltatásnak a felhőbe való áthelyezését, de az is lehet, hogy ezek közül csak néhányat migrálnak egy stratégiai cél vagy üzleti igény kielégítése érdekében.
A felhőbe történő migrálásnak köszönhetően kevésbé korlátozottak a szervezetek skálázási lehetőségei, rövidebb idő alatt építhetik ki az erőforrásokat, akadálytalanabbul frissíthetik a rendszert, hatékonyabban költhetik el a pénzüket, és gyorsabban innoválhatnak. A szervezetek adatai és alkalmazásai a felhőben vannak, így nem kell karbantartaniuk azokat a gépeket és azt az infrastruktúrát, amely a helyszíni rendszerben tárolta őket.
Üzleti folyamatok migrálása
Ez az adatmigrálási típus arra az esetre utal, amikor a cég jobb irányítása vagy működése érdekében helyezik át az adatokat vagy az alkalmazásokat. Az üzleti folyamatok migrálása során a szervezet bármilyen adatot áthelyezhet – a termékeket, az ügyfeleknek szánt felületeket, az üzemeltetést és az eljárásokat kiszolgáló adatbázisokat és alkalmazásokat is beleértve.
Ilyen típusú adatmigrálásra akkor vállalkozhatnak a szervezetek, ha optimalizálni kívánják vagy át szeretnék szervezni az üzleti tevékenységüket, ha versenyképesebbé szeretnének válni a piacon, ha új termék vagy szolgáltatás bevezetését tervezik, vagy egy vállalategyesülést vagy felvásárlást kell lebonyolítaniuk.
Adatmigrálási eszközök
A migrálás végrehajtása során a csapatok különféle adatmigrálási eszközökkel helyezik át, és szükség esetén módosítják át az adatokat. Vannak csapatok, amelyek teljes egészében maguk építik fel az adatmigrálási eszközeiket. Az adatmigrálási eszközök elkészítésének az az előnye, hogy a csapatok a konkrét rendszernek és felhasználási módnak megfelelő eszközöket alakíthatnak ki. Az adatmigrálási szoftverek programozása azonban sok időt vehet igénybe, sok manuális integrációs és újraimplementálási munkát igényelhet, és olyan költségeket vonhat maga után, amelyeket jobban is el lehetne költeni az adatmigrálási folyamat más részeire. A saját készítésű adatmigrálási eszközök skálázási nehézségekbe is ütközhetnek, és nem biztos, hogy jól fognak kezelni sok bemeneti forrás.
De az a választási lehetőségük is megvan a csapatoknak, hogy egy meglévő adatmigrálási szoftvert használnak, és így egyszerűbben, gyorsabban és hatékonyabban helyezhetik át az adatokat. A szoftverek gyakran egy adott típusú migrálásra—, például egy SQL Server-adatbázisnak a felhőbe való áthelyezésére specializálódnak. De a csapatnak még a szoftver birtokában is mindent tudnia kell az áthelyezett adatokról: azt, hogy mennyi adatot és mikor fognak migrálni, milyen módosításokat kell végezniük rajtuk, és hogy vannak-e olyan problémák, amelyeket meg kell oldaniuk az áthelyezés után. És a csapatoknak a helyszíni adatmigrálási eszközök és a felhőbeli adatmigrálási eszközök közül is választaniuk kell.
Milyen típusú adatmigrálási szoftvert célszerű használni?
A csapatok eldönthetik, hogy helyszíni, felhőalapú vagy saját programozású adatáttelepítési szoftvert használnak-e. A helyszíni eszközök általában akkor működnek jól, ha az adatok és a célrendszerek mind a helyszínen és ugyanazon a szervezeten belül vannak, a felhőalapú eszközök akkor a legjobbak, ha különböző adatrendszereket helyeznek át, vagy a felhőplatformra való váltás és az adatbázis-migrálása felhőre (felhőplatformra váltanak), a saját programozású eszközök pedig kicsi, nagy mértékben specifikus projektekhez lehetnek jók. Az adatmigrálási projektek azonban összetettek, ezért több tényezőt is figyelembe kell venni a rendelkezésre álló különféle adatmigrálási szoftverek közül való választás során. Ez a diagram azt mutatja, hogy az adott migrálási szituáció jellemzőitől függően milyen eszköz működik a legjobban.
| Saját programozású eszközök | Helyszíni eszközök | Felhőalapú eszközök | |
|---|---|---|---|
| Adatok mennyisége és típusa | | | |
| Kis mennyiség |  | | |
| Nagy mennyiség | | | |
| Támogatott formátum | | | |
| A formátum nem támogatott. | | | |
| Forrás és cél | | | |
| Egy telephelyű források | | | |
| Több telephelyű források | | | |
| Felhőbeli cél | | | |
| Helyszíni cél | | | |
| Azonos forrás és cél | | | |
| Eltérő forrás és cél | | | |
| A projekt szükségletei | | | |
| Skálázás szükséges | | | |
| Nem szükséges skálázás | | | |
| A tárolóeszközök kontrollálása | | | |
| Helyi hozzáférés | | | |
| Globális hozzáférés | | | |
| Igény szerinti számítás és tárhely | | | |
| Magas üzemidő és megbízhatóság | | | |
Hogyan kell kiválasztani az adatmigrálási eszközt?
- A fenti feltételeken kívül más tényezőket is figyelembe vesznek a csapatok és a szervezetek az adatmigrálási megoldás kiválasztásakor. Ezek a tényezők a következők:
- Költségkeret és időkeret
- A csapat szakértelme és tapasztalata.
- A szervezet által igényelt méret és rugalmasság
- Kapcsolat az adatmigrálási eszköz szolgáltatójával
- Biztonsági és jogszabályi megfelelőség
- Működési időre vagy másra vonatkozó szolgáltatói szerződés
- Lehetséges hatás
- Az adatok felhasználói
- Operációs rendszerek
Hogyan kell elkezdeni az adatmigrálást?
Ha egy szervezet készen áll az adatmigrálásra, megkezdheti felderíteni, hogy milyen adatmigrálási eszközök vagy adatmigrálási partnerek közül választhat. Az Azure-ra való migrálás előnyeiről és eljárásairól a következő forrásokból tájékozódhat:
Gyakori kérdések az adatmigrálásról
-
Az adatmigrálás a digitális információk áthelyezését jelenti Az adatmigrálás fogalma lefedi az információk más helyre, fájlformátumba, környezetbe, tárolórendszerbe, adatbázisba, adatközpontba vagy alkalmazásba való átvitelét.
-
Az adatmigrálás az adatok egyik helyről a másikra való áthelyezését jelenti, míg az adatátalakítás az adatok egyik formátumból a másikba való átalakítására utal. Az adatmigrálás részeként néha adatátalakítás is történik.
-
Az adatmigrálás öt tág kategória alapján sorolható típusokba: tárhelymigrálás, adatbázis-migrálás, alkalmazásmigrálás, felhőbe történő migrálás és üzleti folyamatok migrálása.